Amikor Donald Trump bejelentette, Amerika igényt tart Grönlandra, továbbá visszavenné a Panama-csatornát és szeretné, ha Kanada csatlakozna az Egyesült Államokhoz, először csak legyintett a világ. De aztán elkezdtek sorjázni a politikai kommentárok, miszerint ez nem marhaság, hanem a rögvalóság. Az új realitás.
A hírmagyarázók szerint a megválasztott amerikai elnök Grönland annektálására vonatkozó vágya nem visszafordulás a 19. századi imperialista időkbe. Éppen ellenkezőleg, ez az új valóság. Az éghajlatváltozás és a demokratikus erők meggyengülése miatt Kína, Oroszország és az Egyesült Államok nagyhatalmi erőpolitikával a világ újrafelosztására tör.
Grönland kellene Amerikának
Panama, Dánia és Kanada vezetői azonnal elutasították Trump igényeit, amik így is globális földrengést okoztak, hiszen teljesen észbontók és ellentétesek a nemzetközi joggal. Az NBC újságírói belső körökből megtudták, hogy a hamarosan második ciklusát kezdő elnök igazából soha nem adta fel Grönland megszerzésének álmát. Már első ciklusa alatt védelmi és gazdasági okokból megpróbálta megvásárolni, de akkor is elutasították. Egyébként már csak személyiségéből kifolyólag is, szemmel láthatóan élvezi az általa okozott káoszt. Erre csak ráerősített azzal, hogy ajánlatával odaküldte legidősebb fiát Nuukba, a sziget legnagyobb, mintegy 57 ezer lakosú városába.
Hát ez tiszta Putyin
El lehet képzelni Putyint, az oroszokat, amikor azzal szembesülnek, hogy a leendő amerikai elnök is az ő erőszaknyelvüket beszéli, aminek a lényege, hogy mindig az erősebb győz. A törvény nem számít. Lehet, hogy ez a grönlandi, panamai sztori csökkenti majd az Ukrajnára nehezedő nyomást, hiszen az oroszok nyilván felfogják, jó lesz résen lenni, mert Trumpnál soha sem tudni, mi jut eszébe?
A helyzet az, hogy Grönland jégtakarója olyan gyorsan húzódik vissza, hogy a Grönlandi-tenger már a 2030-as években jégmentessé válhat nyáron. Ez az olvadás új lehetőségeket nyit meg az erőforrások kiaknázására, gyorsabb kereskedelmi útvonalakat, űr- és katonai bázisokat, új halászati övezeteket nyithat – és a nagyhatalmak közötti új konfrontációt. Moszkva és Peking azon dolgozik, hogy megszerezze az irányítást a Grönland fölötti Északi-sarkvidék felett, amely gyorsabban melegszik, mint bármely más terület a bolygón. Ebből a szempontból logikus, hogy Trump is nyomul. A szuverén állam lakóinak szempontjából nem annyira… Nukában és Koppenhágában határozott elutasítással találkozott. Mette Frederiksen dán miniszterelnök visszautasította a megválasztott amerikai elnök kérését, hogy megvásárolja a szigetet, amely 1814 óta dán ellenőrzés alatt álló autonóm terület, és amely a legészakibb amerikai katonai bázisnak ad otthont.
Panama és a kínaiak
A Panama-csatorna elfoglalásának belengetését a megválasztott amerikai elnök gazdasági nyomásként használja Panama ellen, mert mindig is úgy érezte, hogy Jimmy Carter elnöknek amúgy sem lett volna szabad visszaadnia a Panama-csatornát Panamának. Erre most ráerősít a kínai befolyás elleni küzdelem. Az NBC egyik bennfentese szerint szövetségesei olyan adatokat mutattak be a megválasztott elnöknek, amelyek állításuk szerint bizonyítják, hogy Panama előnyben kívánja részesíteni a kínai hajókat a csatornán áthaladó amerikai hajókkal szemben. Na, ezt az elnök nyilván nem szeretné. Állítólag a republikánusok már olyan jogszabályt készítenek elő, amely lehetővé tenné az újonnan megválasztott elnök számára, hogy „tárgyalásokat kezdjen a Panama-csatorna visszafoglalásáról”.
A Mexikói-öböl átnevezése amerikaira, ehhez képest bakfitty. Kanada csatlakozása az Egyesült Államokhoz pedig abszolút felejtős, szóba se jöhet, legalábbis az éppen most lemondott kanadai kormányfő, Justin Trudeau szerint.
Vezető kép: Globális földrengést okoztak politikai körökben Donald Trump bejelentett igényei. Fotó: Stern
