Nem múlik el május 1-je 37 éve, hogy ne jutna eszembe Csernobil. Április 26-án megtörtént a 20. század egyik legnagyobb katasztrófája. Moszkva a május 1-jei parádé végéig eltitkolta, emberek sokaságának életét, egészségét kockáztatva.
Az atomfrász azóta sem hagy nyugton. Ma egy másik ukrán erőmű, Európában a legnagyobb miatt kell aggódnunk, hiszen harcok kereszttüzében áll. De én a Roszatom-féle bizonytalan biznisz, a Paks II miatt is rosszul vagyok.
Várandós voltam 1986-ban a lányommal, május 1-jén gyanútlanul a Tisza-partra kirándultunk, vittük magunkkal a hároméves kisfiunkat is. Addigra hallottunk már valamit Csernobilról – Belgrádban és Zágrábban is észlelték a nagy radioaktív sugárzást –, de fogalmunk se volt a radioaktív katasztrófa méretéről és veszélyeiről. Teljes volt a ködösítés, a rádió olyan marhaságokról beszélt, hogy dobjuk el a zöldsaláta felső és alsó leveleit, alaposan mossuk meg evés előtt, miközben azt kellett volna, hogy bemondja: mindenki maradjon otthon! Senki ne menjen ki a szabadba!
Most már utólag tudom, hogy Magyarország és Horvátország északi, északnyugati része április 29-én kapott egy sugárdózist Csernobilból, és jóval később, május 7-én egy második adagot, de ezt már délről, Románián és Jugoszlávián, azaz a Vajdaságon keresztül.
Tudósok pánikban
Egy svéd vegyész, Cliff Robinson érzékelte elsőként a radioaktív sugarak magas értékét a cipője talpán, amitől a riasztás beindult április 28-án Forsmarkban, Stockholmtól egy órányira. Pánikba esett, hogy a svéd atomerőművel történt valami baj, ezt jelezte a svéd hatóságoknak. Kollégáival a forsmarki létesítmény azonnali ellenőrzésébe kezdtek, de mindent rendben találtak. Közben kiderült, hogy a finnek, a dánok és a norvégok is magas radioaktivitást mértek. Még az is eszükbe jutott, hogy atombombát robbantottak valahol a világban, de a vegyi elemzések nem erre utaltak.
Az árulkodó jelek az ukrajnai Csernobil felé mutattak. A svédek fontos szerepet játszottak abban, hogy a szovjet vezetés elismerje az 1986. április 26-án történt balesetet. A svéd diplomaták kérdést intéztek Moszkvához, a szovjetek előbb tagadták, hogy bármi is történt volna. Csak 28-án késő este ismerték el a katasztrófát – rakta össze az atomfrász tényeit az évfordulón a horvátországi jutarnji.hr online hírportál.
Óvodákból terjedt a katasztrófa híre
Magyar atomfizikusok is bemérték a radioaktív sugárzást, ami a csernobili gőzrobbanás következtében került a levegőbe, ám hivatalosan nem tehették közzé, mert a szovjet vezetés minden erővel megkísérelte eltitkolni a tragédiát a közvélemény elől.
A hírek mégis kiszivárogtak. Az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetének egyik munkatársa a katasztrófát követő délelőttön egy utcai telefonfülkéből hívott fel több budapesti és megyeközponti óvodát és bölcsődét, hogy figyelmeztesse őket: olyan erős a nap sugárzása, hogy az veszélyes lehet a gyerekekre. Az óvodákból aztán terjedni kezdett a katasztrófa híre, mígnem a baleset után két nappal Bedő Iván, a Magyar Rádió hírszerkesztőségének turnusvezetője úgy döntött, hogy a BBC információjára támaszkodva hírt adnak a katasztrófáról az esti híradóban. Miután a hír közlését a felsőbb vezetés másnap hajnalban letiltotta, Bedőt megbüntették – írta meg a 33. évforduló kapcsán a Világgazdaság.
A gőzrobbanásban két ember szörnyethalt, a mentési munkálatok során még több mint harmincan áldozatul estek. Azonnal katonákat vezényeltek a felrobbant 4-es reaktorblokkhoz, akiknek megfelelő védőfelszerelés nélkül kellett eltakarítaniuk a romokat.
Magyar kamionsofőrök az áldozatok között
Ma már tudjuk, hogy nem nukleáris robbanás történt, az erőművet gőzrobbanás rázta meg. Ennek oka a reaktor tervezési hibája, valamint a szakértelem és a felelőtlenség volt. Elzárták a vizet, a hűtés hiánya miatt lerobbant a reaktortartály teteje, és ennek, valamint a tűznek a következtében jutottak a légkörbe a sugárzó anyagok.
A radioaktív sugárzás a legnagyobb mértékben Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország lakosságát sújtotta. Nemzetközi tudóscsoport, amely a következmények megfigyelésére jött létre, azt állapította meg, hogy név szerint több mint 4000 ember halála köthető össze a balesettel. Köztük a magyar kamionsofőröké, akik más európai országok sofőrjei helyett kénytelenek voltak Kijeven át szovjet árut fuvarozni, ahol nagy adag sugárdózist kaptak. Többen közülük pár éven belül meg is haltak. Elsőre 50 ezer embert telepítettek ki Csernobil harminc kilométeres körzetéből, majd ez a szám 350 ezerre emelkedett.
Először betonszarkofágba helyezték az atomreaktor 4-es blokkját, azután 2017-ben fémszarkofággal erősítették meg, amely legalább száz évig meg kell hogy akadályozza a radioaktív anyagok kiszivárgását. A maradék három reaktor még évekig működött, az utolsót 2000-ben állították le.
A veszélyes anyagok évszázadokig a környezetben maradnak
Mára a legtöbb veszélyes anyag eloszlott. Az olyan veszélyes anyagok viszont, mint a cézium vagy a plutónium, még évszázadokig, sőt évezredekig is megmaradhatnak a környezetben, igaz, alacsonyabb mértékben, mint a katasztrófa idején.
Múlt év elejéig, a háború kezdetéig vezetett túrák keretében látogatható volt az elnéptelenedett szellemváros, ahol kóbor kutyák fogadták a turistákat. Valakik már biztosan tanulmányozzák, a kutyáknak hogyan sikerült túlélni a besugárzást. Különösen az HBO sorozata növelte meg az érdeklődést a XX. század egyik legnagyobb katasztrófája iránt.
Amikor Oroszország tavaly megtámadta Ukrajnát, az elsők között foglalta el Csernobilt. A tankok felverték a port, ettől megint nagy lett a radioaktív sugárzás a levegőben. Több incidens is volt, de az oroszok végül otthagyták az erőművet.
Zaporizzsja valós nukleáris veszély
A csernobili katasztrófa emléknapján a szakemberek aggodalmuknak adtak hangot egy másik, a zaporizzsjai erőmű miatt, amely a legnagyobb Európában és orosz megszállás alá került. A háború előtti 11 ezer alkalmazottból kétezren maradtak. Nagyon nehéz védeni az erőművet a szándékos vagy véletlen találatoktól, volt már, hogy kigyulladt. Ráadásul a maradék munkaerő nem képes a folyamatos karbantartásra és biztonsági ellenőrzésre. Nincsenek alkatrészek. Annak ellenére, hogy az erőművet leállították, egy esetleges robbanásnak beláthatatlan következményei lehetnek. Zaporizzsjában hat energiablokk van, Csernobilban csak egy robbant fel – emlékeztetett a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség a valós nukleáris veszélyre.
Orosz propagandisták azzal fenyegetőznek, hogy „nukleáris hamuval borítják be a világot”. Senki se csodálkozzon, hogy már a gondolattól is kitör rajtunk az atomfrász. Csernobil nem csak a szovjet mérnökök csődje, hanem a kommunista Szovjetunió és a teljes keleti szovjet blokk kommunikációs csődje is. Rengeteg máig ható és jóvá nem tehető hibával. A kommunikációs szarvashibák sorában az egyik egy magyar tanulmány betiltása volt.
Vezető kép: 2017-ben fémszarkofággal erősítették meg a betonszarkofágot. Az árkád formájú szerkezet 36 ezer tonnát nyom, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas. A világ legnagyobb mozgatható kupolája 1,5 milliárd euróba került, és várhatóan száz éven át nyújt majd védelmet a radioaktív sugárzás ellen (Fotó: AFP)
