Az összes EU-tagállam közül arányaiban Magyarországon kapott a legkevesebb munkavállaló bértámogatást a Covid-járvány első hullámában – adta hírül a g7 hírportál. Tavaly tavasszal a legtöbb uniós tagországban az államilag támogatott csökkentett munkaidős foglalkoztatás (németül Kurzarbeit) bevezetésével próbáltak enyhíteni a bajon. Hazánkban azonban a szigorú feltételek miatt a cégek nem igazán tudták igénybe venni ezeket a munkahelyvédelmi támogatásokat.
(A válság következtében kialakult szociális helyzetről korábban itt írtunk.)
A g7 által idézett Eurofound csütörtökön megjelent tanulmánya szerint a legtöbb munkavállaló Horvátországban, Olaszországban és Cipruson kapott bértámogatást, a legkisebb mértékben pedig Magyarországon, Lettországban és Finnországban. Németországban a munkavállalók 20, Ausztriában pedig 30 százalékának bérét támogatta az állam. A bértámogatás nálunk csupán jelképesen haladja meg a nullát.
Éppen azok nem kapnak segítséget, akik a legjobban rászorulnának
Abban következetes a magyar kormány, hogy ahogy eddig, úgy most is éppen azok nem kapnak segítséget, akik a legjobban rászorulnának: a munkájukat, vállalkozásukat elvesztők. Hazánkban extra rövid a munkanélküli támogatás ideje (csupán három hónap) és összege is. Erre a szűkmarkúságra nem jó magyarázat a „munkaalapú társadalom”, amit a kormány forszíroz, mert ebben a válságos helyzetben hiába akar az ember dolgozni, ha nem lehet. Nem lehet, mert megszűnt a munkahely, vagy mert becsődölt a vállalkozás, ha nem csődölt be, akkor veszélyben van, mert a bezárt fodrászattal, bezárt vendéglővel stb. nem lehet pénzt keresni.
Aki elvesztette az állását, az nem tudja érvényesíteni a családi kedvezményeket sem. Például a CSOK-ot, vagy a lakásfelújítási támogatást – az Orbán-kormány Jolly Jokerét ugyan ki tudja ebben a bizonytalan léthelyzetben igénybe venni?
Magyarországon a gazdaság élénkítése címszó alatt nem közvetlenül a járvány- és válságkezelésre fordítják a pénzeket, hanem még mindig stadionépítésre (most a változatosság kedvéért kézilabda-stadionokra, de hamarosan elkezdődik a nyíregyházi futballstadion építése is), labdarúgásra, Mathias Corvinus Alapítványra, vadászati világkiállításra és sorolhatnánk. Mindezt látva ne csodálkozzunk, hogy szorong a társadalom, különösen az aktív korosztályok, amelynek tagjai sem azt nem látják, hogy mikor kapnak védőoltást, sem azt, hogy miből fognak megélni. Közben nekik kell tanítaniuk a gyerekeiket is, mert a digitális oktatásnál elengedhetetlen az otthoni segítés. Ugyanakkor naponta háromszor meghallgathatják a közszolgálatinak mondott médiában a buzdítást, hogy oltassák be magukat, mert ebben a hullámban már az egészséges fiatalokat is elérte a járvány.