Abszolút hatalmat még erényes embernek sem szabad adni – mondta Platón. Most éppen a magyar bíróságok függetlenségét számolja fel a kormány. Dr. Sándor Zsuzsa elemzése a 24.hu-n.
A magyar bíróságok függetlenségének kormányzati felszámolása évek óta tart, a folyamatnak vannak jól látható, illetve szándékosan elrejtett elemei. Dr. Sándor Zsuzsa szerint a baj sokkal nagyobb annál, mint ahogy azt a közvélemény érzékeli.
A közvéleménynek a bíróságok ellen hangolása, illetve a bíróságok szervezeti átalakítása szinte párhuzamosan történt. Bizonyára sokan emlékeznek arra a jó néhány évvel ezelőtti jelenetre, amikor Rogán Antal – akkor még a Fidesz frakcióvezetőjeként – kiállt a Prestige Towers lakópark egyik háza elé, és felháborodva haladéktalan törvénymódosítást követelt azért, mert a szörnyű halálos balesetet okozó Eva Rezesovát a bíróság házi őrizetbe helyezte. Alig telt el néhány óra, és Rezesova ismét előzetes letartóztatásba került. Vagy amikor a Kúria egyik, parlamenti mandátumot is érintő döntését Orbán Viktor így kommentálta: „a Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához.”
De még ennyire sem kell visszamennünk az időben, elég az idei januárra emlékeznünk, amikor a kormányfő felsorolta azokat a bírósági ítéleteket, amelyek szerinte „sértik az emberek igazságérzetét”. Ilyenként említette a gyöngyöspatai roma diákoknak a szegregálásuk, az elítélteknek pedig a zsúfolt börtönkörülmények miatt megítélt kártérítéseket.
Mindezeknél még fontosabbak azok a szervezeti átalakítások, a különböző salátatörvényekbe bújtatott törvénymódosítások, amelyekkel a hatalom lépésről lépésre éri el a bíróságok teljes bekebelezését.
Az elemzés teljes szövege a 24.hu-n olvasható.