A fogyasztók érzékelése szerint az áremelkedés már duplája a KSH által is elismert drágulásnak. A hivatalos jelentések szerint a fogyasztói árak augusztusban csaknem 5 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt.
Egészen precízen 4,9 százalékos drágulást mutatott ki a közelmúltban a Központi Statisztikai Hivatal, ami önmagában is jelentős, de a fogyasztók ennél sokkal drámaibb pénzromlást érzékelnek. Mindez azért sem különös, mert az élelmiszerek ára hivatalosan is 3,7 százalékkal, ezen belül az étolajé 30,6, a munkahelyi étkezésé 9,2, a margariné 9,1, a baromfihúsé 8,9, a liszté 8,2, a büféáruké 7,2, az éttermi étkezésé 7,0 százalékkal emelkedett.
A Mi utcánk közösségi oldal felmérte, hogy a KSH-számok mögötti valóságot miképp érzékelik az emberek, hogyan alkalmazkodnak a növekvő árakhoz és kire tudnak támaszkodni.
Az áremelkedés a megkérdezettek 10 százaléka számára napi problémát okoz, míg a válaszolók 53 százaléka érzékelte, hogy sokkal többet fizet a boltokban, s csupán 11 százalék közölte, hogy az infláció nem befolyásolja az életszínvonalát. A kutatást végzők az egyes országrészek között nem érzékeltek eltérést. Viszont a pénzromlásra eltérő módon reagáltak az emberek.
A felmérésben résztvevők 65 százaléka ugyanis legalább 10 százalékos forintgyengülést érzékel. A felmérés a Miutcánk felhasználói megkérdezésével készült szeptember 3. és 6. között összesen 969 válaszadó válaszaival.
A járvány és az infláció ugyanis alaposan megváltoztatta a fogyasztói szokásokat. A megkérdezettek 62 százaléka kevesebbet költ ruházkodásra, 48 százaléka a nyaraláson spórolt; rövidebb időre, vagy egyáltalán nem ment nyaralni. 45 százalék a szórakozásra, illetve a kultúrára költ kevesebbet, 33 százalék viszont egyszerűen feléli a megtakarítását, és nem tud félretenni egy nehezebb időszakra.
A növekvő árakhoz úgy alkalmazkodik a magyarok 66 százaléka, hogy olcsóbb dolgokat vásárol, vagy takarékoskodik, még a vízzel is. A fővárosban élők 43, a vidékiek 28 százaléka leteszi az autót, és inkább a tömegközlekedést választja. Többletmunkát vállal a megkérdezettek 34 százaléka, kevéssé fűti fel a lakást 36 százalék.
Forrás: helyben.hu
Fotó: pikist