Hiába fejlődik egyre gyorsabban az orvostudomány, a demenciáról még mindig keveset tudunk, annak ellenére, hogy rengetegen kutatják világszerte. Dr. Hangya Balázs matematikus, orvos és a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő Lendület-kutatócsoportja viszont meglepő eredményre jutott a figyelem, a tanulás és az éberség szabályozásában kulcsfontosságú idegsejtek működésével kapcsolatban.
Most megjelent tanulmányuk újabb kutatási irányokat nyithat a demenciák, köztük az Alzheimer-kór megértésében és kezelésében. Az agykutatóval a felfedezés kapcsán beszélgetett a 24.hu
– A legfrissebb kutatási eredményeik a demencia megértéséhez juttathatnak minket közelebb. Miért éppen ezt a területet vizsgálják?
– Minket leginkább a kognitív funkciók érdekelnek: így nevezik összefoglalva a gondolkodással kapcsolatos, leginkább emberekre jellemző agyi funkciókat. Ilyen a tanulás, a döntéshozás, a tervezés például, amelyek tipikusan romlanak a demenciákban. Mi általában olyan sejttípusokkal foglalkozunk, amelyek normálisan ezeket a funkciókat támogatják, de a demenciákban elhalnak.
Ezek sokszor olyan sejttípusok, amelyek nem az agykéregben vannak, hanem mélyen helyezkednek el az agyban, egy-egy viszonylag kis területről küldenek nagyon sok és nagyon hosszú nyúlványt. Ez valamilyen szinten az oka is annak, hogy miért pusztulnak el: nagyon hosszú a nyúlványrendszerük, összeadva akár száz méteres is lehet, ezt energetikailag nehéz fenntartani. A sejt energiája nagyrészt arra megy el, hogy a sejthártya két oldalán fenntartsa a feszültségkülönbséget, ezekkel a feszültségjelekkel kommunikálnak egymással. Mondhatni, hogy ezek a sejttípusok energetikailag állandóan csúcsra vannak járatva. Nem csoda, hogy ilyen mértékben halnak el.
– A demenciához több különböző biológiai folyamat is hozzájárul. Világszerte rengeteg kutatócsapat dolgozik azon, hogy megértsük, pontosan hogyan alakul ki. Mi az oka annak, hogy ilyen nehéz kutatni ezt a területet? Ennyi munka mellett miért nem tudjuk még mindig megmondani, mitől lesz valaki demens?
– Ezek komplex betegségek, amiket nagyon nehéz egy-egy konkrét okhoz kötni, mint az influenzát vagy a koronavírust. Ugyanúgy kérdezhetnénk például: mi okozza az öregedést? Az öregedésnek szintén nincs egyetlen oka, nyilván rengeteg folyamat zajlik egymással párhuzamosan. Ezeket a betegségeket tünetek alapján karakterizáljuk és csoportosítjuk, de sokszor átfedő, sokféle tünetegyüttesek vannak, és valójában valószínűleg nincs két teljesen egyforma alzheimeres beteg, mert nincs két teljesen egyforma időskori változása sem az agynak.
A teljes interjút ide kattintva, a 24.hu oldalán olvashatja!
_________________________________________________________________
Jelentősen csökkenthető a demencia kockázata
Egy friss tudományos cikk eredménye szerint négy vagy öt egészséges életmódbeli döntésünk nyomán akár hatvan százalékkal csökkenthetjük az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának kockázatát.
Dr. Klodian Dhana, a Neurology szaklapban megjelent publikáció vezető szerzője szerint ez az eredmény remélhetőleg kellő motivációt szolgáltat a lakosság számára, hogy az alábbi egyszerű változtatásokkal óriási előrelépést tegyenek az időskori szellemi egészségük megőrzése érdekében.
A kutatók két, öregedéssel kapcsolatos hosszútávú vizsgálat adataiban elemezték az összefüggést az egészséges élet és a demencia előfordulása között. Egészséges magatartás alatt a következő öt tényezőt értették: dohányzásmentesség; heti több mint 150 perc közepes vagy magas intenzitású testmozgás; alacsony-közepes mértékű alkoholfogyasztás (nőknél naponta legfeljebb 15 gramm, férfiaknál legfeljebb 30 gramm alkohol); jó minőségű, a mediterrán-DASH étrend szerinti táplálkozás; valamint szellemi aktivitás. A résztvevők minden egyes egészségmagatartás után 1 pontot kaptak, így pontszámaik 0 és 5 között mozogtak.
Az eredmények szerint minél több jellemzett valakit a fenti listából, annál alacsonyabb volt nála a demencia kialakulásának kockázata. A 0 vagy 1 pontszámmal rendelkező résztvevőkhöz képest 37 százalékkal volt alacsonyabb a szellemi hanyatlás azoknál, akik 2 vagy 3 egészségmagatartást mutattak, míg 60 százalékkal azoknál, akik 4 vagy 5 pontot értek el.
A cikk konklúziója szerint egyértelmű, hogy az idősek Alzheimer- és demencia-megelőzése során nagy hangsúlyt kell fektetni a füstmentes, fizikailag és szellemileg aktív, alkoholszegény és kiegyensúlyozott étrendet alkalmazó életmód támogatására és népszerűsítésére. A jó hír az, hogy ezek mind olyan életmódbeli döntéseket jelentenek, amik könnyen és szinte azonnal meghozhatók, ezért rendkívül sokat tehetünk szellemi egészségünkért, bármikor is vágunk bele a változtatásokba.
Forrás: felejtek.hu
