Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO kezdeményezésére minden évben május 31-én tartják a dohányzásmentes világnapot. A világnap célja, hogy újra meg újra felhívja az emberek figyelmét a dohányzás pusztító hatásaira és arra, hogy évente több millió ember hal meg ennek következtében.
Az idei világnapnak különös aktualitást ad az, hogy a legtöbb előrejelzés szerint a világ nagy részén lassan visszaszorítják a járványt, és a dohányosok új ösztönzést kaphatnak a leszokásra.
A COVID-19 járványból a reális forgatókönyvek szerint is kifelé tartunk. A pandémia emberek tömegeinek változtatta meg drasztikusan a hétköznapjait és a társadalmi érintkezési szokásait, de az egészséghez való hozzáállását is. Generációk egész sora találkozott először olyan helyzettel, amikor hosszú időn keresztül egy egészségügyi probléma szolgáltatja a legfontosabb híreket. A járványhelyzet alatt nagy mértékben nőtt az emberek egészségtudatossága, és az ennek jegyében született döntések egy része a dohányzásra vonatkozik: a WHO becslése szerint milliók határozták el a járvány alatt, hogy leszoknak a dohányzásról.
A dohányzás káros hatásai közismertek. Amellett, hogy a fizikai és szellemi teljesítőképesség is csökken, a dohányzás súlyos betegségek kialakulásában is főszerepet játszik. Világviszonylatban a tüdőrákos halálesetek 80%-a vezethető vissza a dohányzásra, míg a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) betegek többsége dohányzik, vagy dohányzott korábban.
A COPD-ről
A COPD és annak veszélyei egyre inkább ismertté válnak. A COPD egy visszafordíthatatlan betegség, amely következtében a tüdőszövet károsodik, a légutak beszűkülnek – gyakorlatilag a tüdő gyors öregedése zajlik. Bár a COPD jelenleg nem gyógyítható, a tünetei sok esetben jelentősen enyhíthetők, és a betegség előrehaladása lassítható.
A hazai tüdőgyógyászati ellátásban mintegy 195 ezer COPD-s beteget tartanak nyilván, de valószínűsíthető, hogy a nem diagnosztizált betegekkel együtt a valós számuk ennek 2-3-szorosa.
A pandémia alatt visszaszorult a beteg-orvos kapcsolattartás, és a COPD-t tekintve ez két okból is komoly problémát jelent: kevesebb beteget diagnosztizáltak, és a már diagnosztizált betegek nehezebben jutottak hozzá orvosaik tanácsaihoz, így a terápia követése is akadályokba ütközött. Pedig a korai felismerés különösen nagy mértékben javítja az életkilátásokat, mivel az időben diagnosztizált COPD súlyosbodása számottevően lassítható.
Ugyanakkor minden sikeres terápia alapja az, hogy a diagnosztizált beteg elhagyja a dohányzást. A beteg ezzel teheti a legtöbbet a COPD folyamatának lassításáért, a saját életkilátásainak komoly mértékű javításáért.
Leszokni – de hogyan?
Nincs egyedül üdvözítő módszer, és minden ember, minden élethelyzet más és más. Ami minden bizonnyal közös, hogy elhatározás és inspiráció kell az elkezdéséhez, a véghezviteléhez pedig akaraterő és a környezet támogatása. A leszokásba éppen belekezdőnek hinnie kell abban, hogy az a szinte elviselhetetlen üresség, amit a dohányzás elhagyása okoz (ne feledjük, hogy a világ legnépszerűbb élvezeti cikkéről van szó), már rövid távon is – egy-két hónapon belül – igen jelentősen enyhül, és fél-egy éven belül teljesen meg is szűnhet. Erről a sikeresen leszokottak tudnak mesélni – érdemes beszélni ilyen emberrel annak, aki belevág a nagy kalandba és megpróbálja letenni a cigarettát.
Jóllehet a sikeres leszokás akár több hónapos kőkemény küzdelmet jelent, a füstölés elhagyása azonnali, napokon belül jelentkező előnyökkel is jár. A pulzusszám már egy napon belül a normális szintre eshet vissza, csakúgy, mint a vér szénmonoxid-szintje. Néhány napon belül megszűnik a dohányzás okozta kellemetlen lehelet, és eltűnik a társasági életben rendkívül hátráltató dohányos aura. Két héten, három hónapon belül jelentősen javulhat a vérkeringés, és javulhatnak a tüdőfunkciók is.
Az idei dohányzásmentes világnap fő üzenetét nem véletlenül kötötte össze a WHO a COVID-19 járvánnyal. A nyitás optimizmussal tölti el az embereket, a társasági élet újbóli élénkülése pedig arra ösztönözheti a dohányosokat, hogy a kellemesebb megjelenés érdekében is hagyjanak fel a füstöléssel.
Szűrés és korai felismerés
A nyitással és az egészségügyi szolgáltatások helyreállásával visszaállhat a járvány előtti szintre a beteg-orvos kapcsolatok gyakorisága, és újra könnyebben juthatnak el az emberek szűrésekre.Javasolt a szűrés azoknak, akik észlelik magukon a COPD tüneteit, vagy akik a COPD szempontjából veszélyeztetett csoportba tartoznak. A COPD kezdeti tünetei az egyre fokozódó nehézlégzés és köhögés, különösen akkor, ha ezek a tünetek nem fiatalkorban jelentkeznek, hanem 45 éves kor után. A COPD éppen azért nehezen diagnosztizálható betegség, mert ezek a tünetek más betegségekhez vagy éppen a dohányzáshoz is köthetők. A szűrés legfontosabb eleme a légzésfunkció-vizsgálat, amely nagy pontossággal diagnosztizálja az esetleges COPD-t. Tünetek nélkül is javasolt a rendszeres szűrés a legfőbb kockázati csoportot alkotó dohányosok számára – csak így lehet reális esélye a betegség korai felismerésének s annak, hogy már a kezdeti szakaszában megkezdődhessen a COPD kezelése.
Fotó: Shutterstock
