A szolgáltatók sorra tájékoztatják a lakosságot, hogy jó lenne mielőbb áttérni a virtuális számlafizetésre. „A minap a szolgáltató telefonon, arról tájékoztatott, hogy ezen túl online alapú lesz a számlaküldésre, és a rendszerben rögzített e–mail címemre érkeznek a számlalevelek. Nem igazán örültem ennek a jó hírnek, mert az öt évig megőrizendő formátumnak a papíralapú számlák az alkalmasak.”
A fenti bejegyzés B.J., a veszprémi közéletben ismert hölgy tette fel Facebook oldalára. A kérdés az, írta, vajon az e-számlák a jövőben archiválhatóak lesznek-e öt évig, vagy netán a nyomtatáshoz szükséges feltételeket is meg kell teremteni? Ám nemcsak emiatt tette nyilvánossá a véleményét: „Nem vagyok biztos abban, hogy a szolgáltatónál valamennyi ügyfél alkalmas lesz a jövőben az elektronikus számlák fogadására és archiválására, hiszen nagyon sok háztartásban nincs internet sem” – írta a bejegyzésben, amelyből azt is megtudtuk, hogy érdeklődésére közölte a szolgáltató: célszerű mindenkinek internethez jutni, mert a jövőben már csak elektronikus úton küldik a számlákat, a hölgy pedig megjegyezte: személy szerint egészen biztos abban, „hogy az újdonságnak megint a hátrányos és a speciális igényekkel élő réteg lesz a vesztese!”
A hölgy bejegyzésére kommentárözön érkezett pró és kontra. Érdekes böngészni közöttük, bár egyértelmű, hogy a közösségi oldalakon csak azok nyilvánítanak véleményt, akiknek van eszközük hozzá és a világhálón kommunikálnak. Sokan osztják B.J. véleményét:
„…nem azzal van baj, hogy a szolgáltatások használják a netet, hanem hogy van, akinek nem jut internet és segítség az élethez. Ezek az emberek nehézségekkel küzdenek, például még a hivatalba jutással, a hivatali ügyintézéssel is.”
„…egyedül élő idős emberek néha annak örülnek, ha eljutnak az asztaltól az ágyig, és soha nem fognak regisztrálni sehol, sem internetet nézni, sem könyvtárt keresni, mert korlátozottak a mozgásukban, vagy mert betűket sem látják…”
„… vannak idősek, akiknek a pénzautomata kezelése is nehézséget okoz… Hahó, hol vagyunk? Ez Magyarország!”
Sorjáztak az ellenérvek is:
„…Elég ha bemész egy helyre, ahol elérhető az internet (pl. megyei könyvtár), regisztrálsz egy e-mail címet, és mondjuk hetente megnézed, vagy havonta.” A következő kommentelő is osztozik az előbbi véleményével: „A kistelepüléseken is ott vannak a könyvtári szolgáltató helyek. Bárki számára használhatók…, mindenhol kell lennie olyan számítógépnek, amit a látogatók használhatnak. Sok helyen digitális írástudást oktató tanfolyamokat is szerveznek, egészen az alapoktól, és sokszor ezek is ingyenesek.”
Nesze neked hátrányos helyzetű, idős, falusi, tanyasi: ott a könyvtár, haladj az idővel! A vita végül olyan mértékben elfajult, hogy a témát indító hölgy kénytelen volt törölni a bejegyzését. Ezzel azonban az általa felvetett kérdés aktuális, és még jó ideig az is lesz, mert ha nincs csekk és számítógép sincs, akkor be kell menni a bankba.
A madarak azt csicsergik, hogy rövidesen banki ügyintézés vár azokra a nyugdíjasokra is, akiknek eddig a postás hozta a pénzecskéjét.