Újabb intézménnyel és 400 millió forinttal gyarapodott a Veszprém–Balaton EKF projekt. Mindig jó, ha pénz áll a házhoz, ez az EKF-re is igaz. Szóval örülünk. De hogy az elköltéséhez miért kell egy újabb testület, méghozzá ideiglenes? Alig hihető, hogy feladata meghaladta volna a mostani garnitúra képességeit.
A Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Ideiglenes Kollégiuma munkájához a Nemzeti Kulturális Alap 400 millió forintos keretet rendelt – olvasható a kormany.hu oldalon az MTI tudósításában. De hogy miért az EKF-programévet követő esztendő szilveszteréig szól az ideiglenes kollégium megbízása? Talán a már most láthatóan áthúzódó, késést szenvedő projektek koordinálása miatt? Ha jól értjük, a kollégium ennek az idei 400 milliónak az elköltésére kapott megbízást és felhatalmazást, vagy jövőre és 2024-ben is lehet hasonló összegre számítani?
Megmutatjuk „szép területünk”
Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere szerint az EKF-cím lehetőség arra, hogy Magyarországnak ez a szép területe megmutassa magát Európának. A távirati iroda tudósítása szerint pedig a kollégium feladata: ötletek, javaslatok összegyűjtése, értékelése, pályázatok kiírása, ellenőrzése, elbírálása.
A kollégium tagjai közül hármat már ismerünk, ők a Veszprém–Balaton EKF projekt munkatársai. Ismét idézve az MTI-t: Vezetője Markovits Alíz, a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. EKF-program vezérigazgatója, tagja Agárdi Izabella, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete állandó kutató és tudományos munkatársa (szerkesztőségi megjegyzés: az intézet honlapja szerint a tősgyökeres kőszegi Markovits Alíz ugyanitt fejlesztési és pályázatkezelő főosztályvezető), Hausenblasz Dóra, a Miniszterelnökség – Miniszteri Kabinet kulturális tanácsadója, Muraközy Péter rendezvényszervező, a Veszprém–Balaton 2023 EKF projekt operatív vezetője, a Veszprémi Utcazene Fesztivál főszervezője, valamint Togay Nezsat Can, a Veszprém–Balaton 2023 EKF művészeti és kreatív főtanácsadója, egyetemi tanár.
Személyi átfedések
Akkor most hogyan? Itt van nekünk az EKF több mint két éve dolgozó, népes csapata. Kiírtak már és elbíráltak egy csomó pályázatot, fogalmazzák és meghirdetik az újabbakat, programokat szerveznek, jövőbeni projekteken dolgoznak, infrastruktúrát fejlesztenek. Ötleteltek, kapcsolatokat építettek, önkénteseket toboroztak, találkozókon vettek és vesznek részt folyamatosan. Az EKF-program megvalósításának koordinálására kormánybiztost is kineveztek Navracsics Tibor személyében. Jelentős létszámú apparátusnak tűnik, és a Nemzeti Kulturális Alap újabb 400 milliójának elköltésére mégis egy ideiglenes kollégiumot kellett létrehozni? Ráadásul személyi átfedésekkel? Nem lett volna egyszerűbb ezt a pénzt (meg majd a jövő évit és a 2024-ben esedékes támogatási összeget is – ha lesz) simán rábízni az EKF csapatára? Hiszen a Veszprém–Balaton 2023 Zrt. meg a kollégium céljai és feladatai között nincs különbség: ötletek, javaslatok összegyűjtése, értékelése, pályázatok kiírása, ellenőrzése, elbírálása. De tényleg: mire kellett egy újabb testület? Parkinson törvénye érvényesül? Vagy csak mi nem látunk valamit?
Korábbi írásunk az EKF-ről itt.
A képen balról jobbra: Agárdi Izabella, dr. Révész Mária, a kollégium szakmai felügyelője, Hausenblasz Dóra, Togay Nezsat Can, Markovits Alíz, Muraközy Péter és Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke az ideiglenes kollégium alakuló ülésén. Fotó: nka.hu