Jó hír, harmadával csökkent az élelmiszer-pazarlás az elmúlt nyolc évben Magyarországon, közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A rossz hír viszont az, ebben vastagon közrejátszhat a rohamos élelmiszer-drágulás is.
Hat év alatt megduplázódtak az élelmiszerárak Magyarországon. Miközben az unióban átlagosan 40 százalékos volt az emelkedés ugyanebben az időszakban. A drágulás a kormány különféle intézkedései ellenére nem állt meg. Az egészséges élelmiszerek, a zöldség, gyümölcs, de a kenyér egészségesebb fajtái is a kisnyugdíjasok, de az átlagfizetésből élők számára is szinte megfizethetetlenek. Látni a boltban, piacon, hogy egy kis fürt szőlőt, egy-két szem őszibarackot vesznek nem csak az idősek. Ezt biztosan elfogyasztják, nem fogják kidobni.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih szerint az élelmiszer-pazarlás csökkenésében szerepet játszik az egyre fenntarthatóbb módon gondolkodó új generáció, az étkezési szokások átalakulása és a Nébih Maradék nélkül programjának a szemléletformáló hatása.
A Nébih közleményéből kiderül, immár nyolcadik éve vizsgálja a hazai háztartások élelmiszer-hulladék-termelését. „A 2024-es felmérés eredményei alapján biztató javulás tapasztalható: 2016-hoz képest harmadával kevesebb élelmiszert pazarolunk. Míg nyolc éve fejenként évente átlagosan 33,1 kilogramm került a kukába feleslegesen, mostanra ez a mennyiség 21,5 kilogrammra csökkent.” A közlemény azonban megjegyzi, a javuló eredmény ellenére a lakossági élelmiszer-pazarlás továbbra is jelentős: 206 ezer tonna évente.
A 2024 novemberében és decemberében végzett felmérés során 260 háztartás több mint 700 fogyasztójának adatait összesítette a kutatás. Eszerint egy magyar évente átlagosan 59,7 kilogramm élelmiszer-hulladékot termel, amelynek 36 százaléka megelőzhető lenne, azaz pazarlás. Egy négyfős család esetében ez a mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, értéke közel 160.000 Ft felesleges kiadás évente.
A leggyakrabban elpazarolt ételek listáját évek óta a készételek vezetik (8,7 kg/fő/év), ugyanakkor ez a 2016-os értékhez képest 4,5 kilóval csökkent. A lista második helyén a zöldségek és gyümölcsök vannak fejenkénti 4,5 kg-os mennyiséggel, a harmadik helyre 2024-ben is a pékáruk kerültek (2,8 kg/fő/év). A pazarlás leggyakoribb okai között az elfeledett, megromlott élelmiszer és a túlzott bevásárlás vagy főzés szerepelnek. Továbbra is pozitív, hogy a háztartások közel fele komposztál, és a megkérdezettek 83 százaléka úgy gondolja, hogy vannak még tartalékok, képes tovább csökkenteni saját hulladéktermelését.
Amennyiben azonban a piacon és a boltokban minőségi zöldséget, gyümölcsöt forgalmaznának, ha nem lenne legalább egy rohadt mindegyik csomagban, egyből jobbak lennének a számok. Nincs bosszantóbb, mint mikor aranyáron, 2000 forintért megveszi az ember az őszibarack kilóját és amikor beleharap az első gyümölcsbe, sírásra görbül a szája.
A Nébih közleménye hangsúlyozza, „a felelős magatartás azért is fontos, mert az EU hulladék-keretirányelvének idei módosítása alapján további 30 százalékkal kell mérsékelni a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladékok mennyiségét a 2021–2023 közötti időszak átlagértékéhez képest”.
A 2024-es kutatás eredményeiről részletes összefoglaló elérhető online is a Nébih honlapján.
Vezető kép: Egy magyar évente átlagosan csaknem 60 kilogramm élelmiszer-hulladékot termel. Forrás: Shutterstock
