Naponta bombáz bennünket a média az olyan hírekkel, hogy veszélyes anyagot találtak még a biztonságosnak hitt élelmiszerekben is. Ha megnézzük a Netflixen látható két amerikai dokumentumfilm-sorozatot, a Megmérgezve (Poisoned: The Dirty Truth About Your Food) címűt, illetve Az ikerkísérletet, amit Az vagy, amit eszel (You Are What You Eat: A Twin Experiment) címmel forgalmaztak, akkor szinte biztosan elmegy a kedvünk nemcsak a húsoktól, de a zöldségektől is.
Borzalmas, amit a szakértőktől hallani és amit a filmben látni azokról az állatokról, amikből étel lesz. Rettenetes körülmények között, összezsúfolva, mindenféle fertőzésekkel küzdve szinte futószalagon tenyésztik őket. A csirkék abnormálisra megnövesztett mellhúsuk miatt majd felborulnak, nyomorult helyzetükben egymást véresre csipkedik a szűkös tenyésztelepeken – Amerikában.
Már a saláta is gyanús – a spenótba is bele lehet halni?
Ezekben a dokumentumfilmekben amerikai ételmérgezések okait, körülményeit rekonstruálják. Ilyen volt például a nagy hamburgermérgezés, amit az O157-es E. coli baktérium okozott. A rosszul átsütött, közepén nyersen maradt hamburger halálosnak bizonyult. Ebből a világon mindenütt levonták a tanulságot, hogy a húsokat megfelelő hőfokon alaposan át kell sütni. De mi a helyzet a zöldséggel? Bármilyen furcsán hangzik, akár még a spenótba is bele lehet halni, ha nem párolták át kellőképpen, miközben ott van rajta az E. coli baktérium. A Megmérgezve című dokumentumfilm szerint egy fiatal amerikai lány veséje E. coli baktérium miatt mondta fel a szolgálatot, ami egy tál római salátával került a szervezetébe. A hamburgert az amerikai tömegmérgezés óta gondosabban átsütik, na de a salátát továbbra is nyersen fogyasztjuk. Nagy tanulság, hogy alaposan meg kell mosni a zöldséget, és okvetlenül használjunk ecetet az ízesítéshez, mert egyben fertőtlenít is.
A két dokumentumfilm az amerikai egyesült államokbeli élelmiszer-biztonsági helyzettel foglalkozik. Na de mi van Európában? Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felel a magyar élelmiszerlánc felügyeletéért országos szinten. Nálunk, de mindenütt az Európai Unió területén sokkal szigorúbbak a szabályok, az egész élelmiszerláncot ellenőrzik a termelőtől a feldolgozón át az üzletekig. Amerikában az egyik probléma, hogy csak az élelmiszeripart és a vágóhidakat tesztelik, a farmokat nem.
Mi a helyzet itthon?
A szakemberek magyarázata szerint E. coli baktériumból sokféle van jelen állaton, emberen. Egy részük ártalmatlan. Többnyire az O157-es jelzésű okozhat súlyos betegséget attól függően, hogy milyen állapotban van az immunrendszere az embernek, akinek a szervezetébe kerül. Ez a baktérium a vesét támadja meg, a hatása visszafordíthatatlan, és legrosszabb esetben akár halállal is végződhet.
Az E. coli egy bélsárbaktérium, ám nem feltétlenül csak állati eredetű termékekben jelenik meg. „Az igazság az, hogy sokkal több fertőzés köthető salátákhoz, mint darált marhahúshoz manapság.” Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy ha a veszélyes kórokozókat hordozó állatok ürüléke belemosódik a patakba vagy a csatornába, ahonnan a zöldségeket öntözik, akkor már kész is a baj – magyarázta dr. Süth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszerlánc-tudományi Intézetének igazgatója a penzcentrum.hu-nak.
Baktériumok mindig voltak
Na de akkor nyugodjunk bele, hogy minden kockázatos, még a zöldségevés is? Ha biót veszünk, az vajon segít-e, hogy ne legyünk megmérgezve? Ismeretterjesztő sorozatunkban erre a kérdésre is keressük a választ. A gyorsválasz: igen, nyugodjunk bele, hogy baktériumok mindig is voltak, az ember szervezetének tudnia kell leküzdeni őket. Ezt mondják magánbeszélgetésben orvosok, biológusok. Ami pedig a káros vegyi anyagokat és nehézfémeket illeti, azokból átlagos körülmények között nagyon hosszú idő alatt gyűlik össze annyi az emberi szervezetben, hogy bajt okozzon. Azért ez sem túl biztató.
Elöljáróban még egy gyors magyarázat: ha valami bio, vagy organikus, az csupán annyit jelent, hogy vegyszerrel nem kezelték. Ettől még a biosalátán is lehet E. coli és az organikus baromfiban, tojásban is lehet szalmonella.
Dr. Süth Miklós a már idézett interjúban a fogyasztó felelősségét hangsúlyozta, figyeljünk oda, hogy mit eszünk – mondta. Tudnunk kell, melyik terméket hogyan készítsük el, hogyan fogyasztjuk. Például a mélyhűtött terméket ne együk nyersen, mert a lisztéria elszaporodhat benne, például a fagyasztott zöldborsóban. A Nébih külön felhívásban figyelmeztet, a Listeria monocytogenes hőkezelés hatására elpusztul. Azt javasolják, hogy az ételeket alaposan süssük-főzzük meg, hogy a belsejük is forró legyen (érje el a 75 Celsius-fokot legalább 2 percig).
Vezető képünk: Enni vagy nem enni. Fotó: Center of Science