Csapvizet igyunk vagy palackozott ásványvizet? Friss tőkehúst vegyünk vagy előre csomagoltat? – kérdeztük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakembereitől beszélgetésünknek ebben a 3., befejező részében. A többek között az élelmiszercsomagolásokból az emberi szervezetben lerakódó mikroműanyagok korunk egyik legújabb egészségügyi problémája.
Az emberiség kitalálta a műanyag tárgyakat, műanyag csomagolást, műszálas ruhát, műanyag lábbelit stb. mert praktikus, olcsó, higiénikus. Csak arra nem gondoltak, hogy ezek belekerülve a vizekbe, a természetbe, az emberi és állati szervezetbe, károsíthatják azokat. Ezt a veszélyt az utóbbi évtizedben kezdik igazán felismerni, amikor a legkülönbözőbb ételekben és italokban mutatnak ki mikroműanyagokat, amiket gyanútlanul elfogyasztunk, hiszen szabad szemmel nem látszik. A Nébih szakembereit többek között az élelmiszerekben található mikroműanyagokról kérdeztük sorozatunknak ebben a 3., befejező részében.
Francba a csomagolással!
– Vajon egészségesebb-e a frissen mért tőkehús az előre csomagoltnál? Szinte naponta jelennek meg hírek arról, hogy műanyagot találtak fehérje-, illetve vegán hússzerű készítményekben. Milyen hatással lehetnek a mikroműanyagok az emberi egészségre?
– Számos kutatásról olvashatunk, mely szerint a mikroműanyagok (azaz az 5 mm-nél kisebb műanyag szemcsék) károsan hatnak az emberi szervezetre, és akár már vérből is kimutatták őket. Az Európai Unió a mikroműanyagok környezetbe jutását szeretné visszaszorítani a 1907/2006/EK számú REACH rendelet által, de élelmiszerekre vonatkozó uniós szabályozás és határérték még nem jelent meg. Mivel nem kizárólag az élelmiszerrel kerülhetnek a szervezetbe, hiszen ott vannak a folyóvízben és a levegőben, így elképzelhető, hogy a húskészítményekben is megtalálhatóak. A környezetből a műanyag használati tárgyak aprózódása során kerülnek be a szervezetbe vagy a húsba. Vagyis a csomagolás ilyen szempontból már kisebb hatással van a benne lévő élelmiszerre, amennyiben azt megfelelően használják és tárolják.
Összességben a friss hús vásárlása jobb hatással lehet mind a környezetre, mind feltehetőleg az egészségre is, mert valószínűleg rövidebb ellátási láncon, frissebb áru kerül a birtokunkba, mint egy csomagolt termék esetében.
Saláta mosva, ecetezve
– Az ember szinte úgy érezheti, hogy aknamezőn sétál, ha alaposabban szemügyre veszi, hogy mennyi minden szennyezheti az ételünket, italunkat. Ráadásul a modern kor szennyező anyagai mellett maradtak az olyan régiek is, mint például a baktériumok. A Netflixen két olyan amerikai dokumentumfilm-sorozat is látható, a Megmérgezve, illetve Az vagy, amit eszel című, amelyek amerikai ételmérgezések okait, körülményeit rekonstruálják. Ilyen volt például a nagy hamburgermérgezés, amit az O157-es E. coli baktérium okozott. Ugyanez a baktérium az öntözéssel a zöldsalátákra is rákerülhet, ami még veszélyesebb, hiszen a salátát nyersen fogyasztjuk. A hamburgert már megtanultuk jól átsütni. A Nébih tapasztalata szerint előfordult-e E. coli O157-es fertőzés Magyarországon az utóbbi időben?
– Az E. coli az ember normál bélflórájának domináló tagja, így fertőző forrása lehet az ember vagy az állat. A kórokozó ürülékkel, széklettel kerül a külvilágba, szennyezheti az élelmiszert, a vizet és a talajt is. A védekezésre már a növénytermesztés során nagy figyelmet kell fordítani. Lehetőleg ne termesszenek zöldségeket és gyümölcsöket állattartó telepek közelében, a locsolást pedig ivóvíz minőségű vízzel végezzék. A forgalomban lévő zöldség- és gyümölcsféléket hivatalunk rendszeresen ellenőrzi: nincs információnk E. coli-szennyezettségről. Ugyanakkor a gyümölcsök és zöldségek alapos mosása elegendő biztonságot nyújthat.
Arról sincs tudomásunk, hogy Magyarországon az E. coli O157-es törzse megbetegedést okozott volna az elmúlt években, azonban javasoljuk az általános higiénés szabályok betartását a magánháztartásokban is. A mosás és az azt követő „centrifugálás” fontos konyhatechnikai gyakorlatok, de a savas önteteknek is van megelőző, élelmiszerbiztonsági funkciója.
A Nébih évek óta országos monitoringprogramot működtet a mikrobiológiai szennyezettség felmérése és kezelése érdekében. Hivatalunk szakembereinek tapasztalatai és adatai alapján, a hazai gyakorlat és a klíma körülményei között nem jár kockázattal a friss saláta fogyasztása.
Vezető képünk forrása: delish
