Rábukkantunk az új szuperzöldségre, a kelbimbó és a fodros kel kereszteződéséből létrehozott kalette-re a veszprémi piacon egy kistermelő nagy választékot kínáló asztalán. Magyar neve talán még nincs is, a termelő fodros rügynek hívja. A dietetikust is sikerült meglepni vele. Szuperzöldségek? Nekem mind az, ami ilyen harsogóan zöld.

Pap-Kovács Dóra dietetikussal, a veszprémi Vanderlich Egészségcentrum munkatársával néztünk szét a veszprémi vásárcsarnokban azért, hogy segítsünk ötleteket adni, mit is együnk így télutón, a farsang utáni böjtben. Amikor már komoly kreativitást igényel megfelelő vitaminokkal és kalóriával ellátni a szervezetet.

A fodros rügy – ezt meg kell kóstolni!

Elámultunk a gyönyörű kelkáposztafejeken – mindjárt oda is mentünk a csóri termelő, Genda Attila standjához, és tényleg kincseket találtunk, egy zöldségeskert „száz csodáját”. Érdeklődésünk láttán a termelő felhívta a figyelmünket a fodros rügyre, amit a fodros kel és a kelbimbó keresztezéséből hoztak létre több évtizedes kísérletező munkával angol kutatók. Ez a kalette névre hallgató szuperzöldség mindkét felmenőjéről a legjobb tulajdonságokat örökölte, pár éve jelent meg angolszász területen, milliók rajonganak érte, köztük Gwyneth Paltrow. Ezt az interneten olvasom el gyorsan, mert az ember automatikusan a telefonja után nyúl, ha ismeretlennel találkozik. „A kalette kalóriatartalma alacsony, 100 grammban 50 kcal van mindössze. Zsírt, koleszterint nem tartalmaz, sóban szegény (80 mg nátrium), fehérjetartalma 4 gramm. Száz gramm növény a napi A-vitamin szükségletünk 4 százalékát, a C-vitamin 40 százalékát, K-vitamin 120 százalékát, B6 vitamin 10, a kálcium 8 és a vas 6 százalékát tartalmazza. Nyersen, sütve, párolva az íze egyaránt kiváló.

– Nagyon finom főzelék lesz belőle – teszi hozzá Attila a maga tapasztalatát. Kiderül, az egész családja ugyanazt fogyasztja, mint amiből kihoz a piacra is. Ő például vacsorára rendszeresen zöldség-gyümölcs turmixot iszik.

 „Tegnap szedett”, írja a kelkáposztafejekre kirakott kis cetlin. Ez engem mint vevőt megnyugtat. Megtudjuk még, hogy Attiláék csóri kertjében télen nem permeteznek, nem is lenne miért. Nagyrészt szabadföldön termesztenek, illetve van, amit üvegházban.

Egy kis evés ígérete

Dóra ihletet kap rakott kel készítésére egy kis darált hússal, (esetleg a ma elérhető növényi húshelyettesítők valamelyikével), rizzsel vagy rizs helyett gabonafélével, besamelmártással, a tetején sajttal megszórva. „Pont ez lesz nálunk ma az ebéd” – jegyzi meg a fotósunk. Látom az arcán, lehet úgy gondolni egy leendő ebédre, mint valami fontos ügyre, ami kifejezi életünk minőségét.

De találunk olyasmit is a piaci asztalon, amit még főzni sem kell, például retekcsírát, mustárcsírát. A csírák szuper plusz vitaminforrások lehetnek a dietetikus szerint is, rost is rengeteg van bennük. Erősíthetik az immunrendszerünket, akár mi is előállíthatjuk otthon magunknak. „Ilyenkor februárban van a bébispenót szezonja, salátában isteni, bele lehet keverni szinte bármilyen tésztaszószba, levesbe, szendvicsbe” – frissítjük fel a tudásunkat a dietetikussal.

Elsírjuk magunkat az áraktól

Vannak tehát újítások, lehetőségek a kistermelői zöldségkínálatban, csak legyen pénzünk megfizetni. Ahogy egy bennünket kísérgető idős ember mondja, már a vöröshagyma árától is könnybe lábad a szemünk.” Látják, mennyibe kerül? Vagy magukat ez nem érdekli?” – kérdezgeti. Dehogynem, kit ne érdekelne. A dietetikusnak erre is megvan a válasza: érdemesebb az egészségre költeni, hogy a betegségre ne kelljen. Továbbá az is jó érzés, hogy a vásárlással támogatjuk a környékbeli kistermelőket, akik a körülmények folytán nem tudják olyan olcsón adni a terményüket, mint a nagy üzletláncok.

A piacon az is jó, hogy beszédbe elegyedhetünk a termelővel, személyesen megtudakolhatjuk a termesztés körülményeit. A következő asztalsoron dunaföldváriaktól veszünk céklát. A maguk módján a céklagumók is szuperzöldségek, hiszen rendkívüli módon erősítik az immunrendszert. „A cékla az egyik legfontosabb vitamin- és ásványianyag-forrásunk ilyenkor télen. Élénk bíborvörös színét egy bizonyos betacyanin nevű vegyületnek köszönheti, melyet rendkívül erős antioxidánsként tartanak számon. Száz gramm cékla fedezi a napi ajánlott rostfogyasztás 10 százalékát.” Dóra céklalevesnek válogat belőle. De nyersen is fogyasztható, lereszelve egy kis mézzel, vagy salátaként, savanyúságként.

A böjti paszuly és társai

Közben készülnek a fotók a böjti paszulyról és társairól, a hüvelyesekről, mellettük a csonthéjasokról szomszédságukban a mézescsuprokkal. Aztán a karalábékról, zöldhagymákról, padlizsánról, zellerről. Mindegyik megérne egy misét. A hüvelyesekről Dóra elmondja, akár szuperélelmiszernek is nevezhetők, hiszen amellett, hogy olcsók és mindenki számára könnyen elérhetők, nagyon sok jó tulajdonságuk van, amelyek miatt mindenféle étrendbe érdemes beépíteni őket. Végre valami „olcsó”, bár ez is relatív, mert a helyzet az, hogy mostanság drágább a bab, mint a füstölt csülök, pedig a csülöknek is megkérik az árát.

Gyümölcsből már hírül sem ennyire extra a kínálat, mint zöldségféléből. Látszik, hogy a bódékban felhalmozott áru nagyjából egy forrásból származik, főleg nagybani piacról hozott alma-, körte- és citrusféle- meg banánhalmokból válogathatunk.

Dóra hangsúlyozza, fontos, hogy naponta fogyasszunk zöldséget, gyümölcsöt télen is napi 4-500 grammot legalább. Részben akár fermentálva, vagy aszalva, esetleg sütve, párolva. Nem kell félni a cukor miatt a nagymama szilvabefőttjétől sem. Mértékkel azt is lehet.

Sétánk végén sietünk haza főzni. Majd elmeséljük, milyen volt, hogy sikerült a rakott kel és a céklaleves.

A piac aktuális kínálatáról készített videónkat itt tekintheti meg. 

Vezető kép: Pap-Kovács Dóra dietetikussal néztünk szét a veszprémi vásárcsarnokban. Fotók: Veszprém-kukac