Morcsányi Géza halálával szegényebb és színtelenebb lett a világ. Egy kedves úr távozott halkan, csöndben, ahogy csak az igazán tapintatos emberek szoktak. A kultúra lovagja volt könyvkiadóként, fordítóként, dramaturgként, filmszínészként.
Férfiakra ritkán használjuk a kedves jelzőt. Morcsányi Gézára nem hétköznapi értelmében illik, illett a kedves kifejezés, sokkal inkább annak klasszikus formájában. Olyan ember volt, aki figyelt másokra, akinek nem esett nehezére, hogy örömet szerezzen bárkinek, akinek lényéből áradt a szeretet. Manapság annyira elszoktunk az ilyen viselkedéstől, hogy szinte alig vesszük észre. Akkor szembesülünk ezzel, amikor hirtelen fellép a hiány: a melegség, a vigyázás, a gondoskodás hiánya.
Szokatlan, hogy egy dramaturgot és egy könyvkiadó arcát emberek milliói ismerjék itthon és külföldön. Márpedig Morcsányi Géza arcát Magyarországon kívül Európában, de még Amerikában is mutatták a plakátok, hiszen ő volt az egyik főszereplője Enyedi Ildikó filmjének, a Testről és lélekről címűnek, amely Arany Medve-díjat kapott a Berlinálén. A filmet Oscar-díjra is jelölték a legjobb nem angol nyelvű filmek versenyében. Az egyébként roppant szerény férfiú Hollywoodban a vörös szőnyegen és partikon fotózkodott.
Morcsányi Géza azok közé a ritka személyiségek közé tartozott, aki – kedvenc írójához, Csehovhoz hasonlóan – képes volt illúziók nélkül látni a világot. Az orosz szerző színdarabjait több színháznak is dramatizálta, legutóbb pedig novelláit fordította újra, s rendezte kötetté. Az orosz irodalom nagy tisztelője volt. Bulgakov, Gorkij, Dosztojevszkij, Csehov, Gogol vagy épp a kortárs Ljudmila Ulickaja alkotásait ültette magyarra. Putyin birodalmi vágyait véletlenül sem keverte össze az orosz néplélek sajátosságaival. Morcsányi Géza tisztelte a minőséget, mind emberi, mind művészi vonatkozásban. Úgy épített sikeressé húsz év alatt egy kiadót, hogy az olvasók vakon bízhattak értékítéletében. Ha a Magvető bemutatott egy szerzőt, a befogadó izgalmas ajándékkal gazdagodott.
Két évtized igazgatói munkáját fémjelzi több mint 800 megjelent könyv. 180 magyar szerző 550 kötete, 50-nél több magyar irodalmi antológia, 130 külföldi szerző 100 fordító tolmácsolásában. A skála Szerb Antaltól Garaczi Lászlón, Erdős Virágon, Tóth Krisztinán át Márquezig, Esterházyig, Vitray Tamásig ível. No és a Nobel-díjas Kertész Imre, akinek százezer példányban nyomtatták ki és terjesztették világhírű alkotását. Akit Morcsányi Géza irodalmi estekkel, díszkiadással, klasszikus bankettekkel ünnepelt. Elegánsan és finoman. Kedvessége belső eleganciával társult. Barátai gyakran mondogatták, könnyű annak lennie, hiszen zsigereiben hordozza a finomságot és a minőség iránti fogékonyságot. Biztos érzékkel választotta ki és ösztönözte alkotásra a szerzőket. Kétségtelen, számokban kifejezhető tény, hogy a legsikeresebb kiadóvá szervezte a Magvetőt. Sokan afféle bölcsésznek hitték, noha közgazdászként diplomázott.
Morcsányi Géza a kultúra számtalan területén alkotott maradandót, a legtöbbre mégis azok barátságát értékelte, akikkel dolgozott: a szerzőkét, színházi és filmes alkotótársakét. Nemes eszközökkel küzdött, az igazak mindenkor számíthattak támogatására.
Itt nézhető meg az a beszélgetés, amit Csáki Judit színházkritikus, újságíró, műfordító folytatott vele tavaly márciusban.
A vezető képen Morcsányi Géza Kertész Imrével a Magvető 2015-ös igazgatóváltásakor tartott összejövetelen. Fotó: Valuska Gábor