A mellrák nemcsak orvosi állapot, hanem élethelyzet, a test mellett a lélek is megsebződik. Félelem a kezelésektől, a munkából való kieséstől, az anyaszerep és a párkapcsolat terheitől, a testkép változásától. Aztán jönnek a nagyon gyakorlati kérdések is: „Hogyan fogok helytállni? Mit mondjak a gyerekeknek? Mit várhatok a kezelésektől?”
A reakciók teljesen természetesek. Nem cél, hogy valaki azonnal erős legyen, az viszont lényeges, hogy ne maradjon egyedül ezzel az egésszel. Biztonságos közegben – ahol lehet kérdezni, kétségbeesni, és ahol valaki tud válaszolni – a teher kisebbnek érződik, és áttekinthetőbbé válik a következő lépés.
Október a mellrák elleni küzdelem hónapja. Veszprémben a Fagyöngy – Emlőbetegek, Gyógyultak és Támogatók Egyesülete nem egyetlen esemény köré szerveződik: egész évben informál, közösséget tart össze, és lelki támaszt nyújt. A szűrés életet ment, a közösség pedig életben tart, és a kettő együtt működik igazán.

Sok nőnek az első kérdése nem is orvosi: „Mi lesz velem?” A válaszhoz idő és tér kell. Nyugodtan kimondhatjuk, hogy félünk, sőt, feltehetjük a „miért pont velem történik?” és a „hogyan tovább?” kérdéseket. Düh, szomorúság és remény. A gyógyuláshoz vezető út első lépcsője gyakran az, hogy ki kell mondani, ami van, és közben megőrizni a hitet, hogy ebből a helyzetből is van tovább.
Magyarországon évente közel hétezer új emlődaganatos esetet diagnosztizálnak, minden 11. nő érintett. A számok ijesztőek, de arra valók, hogy lássuk, a megelőzés és az időben elvégzett vizsgálatok nem elvi kérdések, hanem nagyon is gyakorlati eszközök a túléléshez és a jó életminőséghez.
Támogatás, remény, összefogás
A Fagyöngy Egyesület három és fél évtizede működik Veszprémben. Kórházi klubként indult, ma 60-70 fős, összeszokott közösség. „Nálunk a lényeg: támogatás, remény, összefogás” – foglalja össze Lángné Janni Gitka, az egyesület egyik elnöke. A háttérmunka aktív: tematikus klubalkalmak, gyógytorna és vízitorna, relaxáció a szorongás, alvásproblémák enyhítésére, nordic walking, „tankonyha” az egészséges főzéshez, érzékenyítő előadások iskolákban és munkahelyeken, kirándulások és önkéntes segítőszolgálat. A szakmai bázist a Csolnoky Ferenc Kórház onkológiai és sebészeti csapatai adják, a lelki vonalat pedig azok a nők viszik, akik már végigmentek ezen az úton.
– Az események és a sorstársak támogatása együtt gyorsabban segít feldolgozni a történteket – hangsúlyozta Reitner-Szanyi Anita, az egyesület másik elnöke. – A Fagyöngynél nem tabu a testkép, a párkapcsolati és szexuális élet változása, a termékenységgel kapcsolatos aggódás, vagy épp a munkahelyi helytállás. A hozzátartozók is támaszt kaphatnak, hogyan lehet jól segíteni, mikor elég az, hogy „itt vagyok”, és mikor kell konkrét segítség, ami alatt a logisztikát, a kíséretet vagy az ügyintézést értjük. A cél, hogy a diagnózistól a kezeléseken át a felépülésig legyen információ és társ.
A 45–65 éves korosztály kétévente kap meghívót mammográfiára, a vizsgálat körülbelül 15 perc, és olyan elváltozásokat tár fel, amelyeket kézzel még nem lehet kitapintani.
– A mammográfia alacsony sugárterheléssel jár, viszont mélyebb rétegekben is képes felfedni a rosszindulatú elváltozásokat. Tévhit, hogy a vizsgálat során a mell „összenyomásával” elindítanak egy rákos folyamatot – mutat rá Reitner-Szanyi Anita.
– A fiatalabbaknál az önvizsgálat fontos kiegészítő, de nem helyettesíti a mammográfiát. Ha bármi gyanús, azonnal orvoshoz kell fordulni, és ha megérkezik a meghívólevél, ne tegyük félre – fogalmaz Lángné Janni Gitka.
Rózsaszín séta tizennegyedszer
A Veszprémben a Nők egészségéért elnevezésű októberi sétát tizennegyedik alkalommal rendezték meg Veszprémben. A rendezvényen tavaly is részt vett szerkesztőségünk. Vegyes korosztály, családok és barátnők, gyógyultak és érintettek, sok rózsaszín sál, lufi és szalag. A jókedvű, színes séta nem díszlet és nem ünnepség, hanem láthatóság. Kiteszi a város elé a témát, hogy ne maradjon a rendelő falai között. Ezzel együtt a szervezők minden évben ugyanazt a három üzenetet erősítik: a szűrés nem halogatható, a félelem nem szégyen, és mindig van kihez fordulni.
Lángné Janni Gitka szerint a séta célja évről évre változatlan: emlékeztetni és bátorítani, hogy időben menjünk el szűrővizsgálatokra, és merjünk kérdezni. Reitner-Szanyi Anita a láthatóság erejét emeli ki: „Aki ma még fél, láthatja, hogy mindig van remény, és az összefogás működik.” Egyszerre jelzés a külvilágnak és visszajelzés azoknak, akik benne vannak a folyamatban, hogy nincsenek egyedül. A séta megmutatja, hogy a Fagyöngy nem csak elindítja, hanem végig is kíséri az utat.
A számok és sorsok üzenete
A statisztika, miszerint minden 11. nő érintett, közel hétezer új esetet észlelnek évente, azt üzeni, hogy az emlőkarcinóma nem „másvalaki története”. A korai felismerés valóban életeket ment, de a gyógyulás minősége nagyban múlik azon, kap-e valaki lelki és gyakorlati támaszt. Veszprémben éppen azért jött létre a Fagyöngy Egyesület.
A rózsaszín szalag nem dísz, hanem emlékeztető: a megelőzés, a tájékozottság és az egymás felé fordulás együtt adnak esélyt. A Fagyöngy pedig mind a hármat egyben nyújtja – nem kampányban, hanem egész évben.
Fotók: a szerző









