Az utóbbi évek enyhe telei után az idei nagy hidegek ismét ráirányították a figyelmet arra, mennyire sérülékeny a magyar épületállomány energiahatékonysága. Szakértők szerint a kemény téli rezsi igazi ellenszere az épületfelújítás.

A megugró lakossági és vállalati energiafogyasztás nem rendkívüli helyzet, hanem egy régóta fennálló szerkezeti probléma következménye. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy az épületenergetikai felújítás nem időjárási kérdés, hanem gazdasági, társadalmi és klímavédelmi szükségszerűség. A problémák feltárásán túl a cikk több támogatási konstrukciót is bemutat azok számára, akik szeretnének belevágni elavult ingatlanjaik korszerűsítésébe.

A hideg időjárás megfelelő felkészülés nélkül megnövelheti az energiafogyasztást és emiatt több háztartás csúszhat ki a „rezsicsökkentett” árú gázmennyiségből (igaz, erre a kormány rendkívüli intézkedéssel is készül). Még jelentősebb a hatás a vállalati, intézményi körben, ahol közvetlenül a mindenkori piaci energiaár érvényesül. A jelenség nem egyszeri sokk, hanem annak a következménye, hogy a magyar épületállomány jelentős része elavult, rosszul szigetelt, korszerűtlen fűtési rendszerekkel működik. Mindez nemcsak a rezsiszámlákon, hanem a levegő minőségén és az ország klímacéljain is nyomot hagy.

Az épületek egyszerre terhelik a rezsit és a klímát

A hivatalos adatok szerint Magyarország végsőenergia-felhasználásának közel 42 százaléka az épületekhez köthető, ami önmagában is jelzi a szektor súlyát. Bár 2023-ban és 2024‑ben az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkent, ez nagyrészt az enyhébb időjárásnak, az energiaválság miatti takarékoskodásnak és ideiglenes intézkedéseknek volt köszönhető. A lakosság és az intézmények alkalmazkodtak: lejjebb vették a fűtést, más energiahordozókra váltottak, vagy egyszerűen kevesebbet fogyasztottak.

A számok azonban azt mutatják, hogy valódi szerkezeti fordulat nem történt. Az épületfelújítások nem indultak meg tömegesen, inkább a pazarló fogyasztási szokások szorultak vissza. Erre utal az is, hogy 2024-ben már nem csökkent tovább az energiafelhasználás. Vagyis a kedvezőbb adatok nem azt jelentik, hogy az épületállomány problémája megoldódott, hanem azt, hogy a rendszer továbbra is erősen kitett az időjárásnak és az árak alakulásának. Egy újabb hideg tél könnyen visszafordíthatja a korábbi megtakarításokat.

Felújítás nélkül nincs tartós megoldás

A szakmai elemzés – mely a Green Policy Center Magyarország negyedik klímasemlegességi előrehaladási jelentésére és szakpolitikai javaslataira épül – egyik fontos megállapítása, hogy önmagukban az új építésű ingatlanok nem képesek érdemben javítani a helyzeten. A meglévő épületek döntő többsége még évtizedekig használatban marad, ezért ezek korszerűsítése nélkül nem érhető el sem az alacsonyabb rezsi, sem a klímacélok teljesítése. A számítások szerint ahhoz, hogy Magyarország 2050-re klímasemlegessé váljon, évente az épületállomány több mint három százalékát kellene mélyfelújítással korszerűsíteni. Ez nagyságrendileg évi 140 ezer lakást jelent, elsősorban a legrosszabb energiahatékonyságú családi házak körében.

Ekkora léptékű átalakulás piaci alapon nem tud megvalósulni. A javaslatok szerint hosszú távú, kiszámítható állami támogatási rendszerre van szükség, amely a jövedelmi helyzethez igazítva kínál kamattámogatott hiteleket, vissza nem térítendő támogatásokat, illetve a leginkább rászorulók számára akár közel teljes finanszírozást. Emellett fontos szerepe lehet a rezsiszabályok olyan finomhangolásának is, amely ösztönzi az energiahatékonysági beruházásokat, és előnyben részesíti azokat, akiket a magas fogyasztás szociálisan különösen érzékenyen érint.

Az elemzés hangsúlyozza: a jelenleg elérhető lakossági és vállalati pályázatok már most is lehetőséget adnak a korszerűsítés elindítására, de ezek önmagukban nem elegendők egy valódi fordulathoz. Az épületfelújítás nemcsak klímavédelmi eszköz, hanem gazdasági befektetés is. Csökkenti a rezsiköltségeket, javítja az életminőséget, növeli az ingatlanok értékét, és mérsékli az ország energiaimport-függőségét. A hideg tél tehát nem rendkívüli ellenség, hanem figyelmeztetés arra, hogy a halogatásnak egyre magasabb az ára.

Lakossági támogatások

• Vidéki Otthonfelújítási Program: Gyermeket nevelőknek és nyugdíjasoknak szóló 3+3 millió forintos konstrukció (támogatás és hitel). Határidő: 2026. június 30.

• Energiahatékonysági Otthonfelújítási Program: 2007 előtt épült családi házakra; max. 5 millió forint támogatás és 5 millió forint hitel. Jelenleg nyitva áll.

• Otthoni Energiatároló Program: Napelemeseknek energiatárolóra; max. 2,5 millió forint támogatás. A program induló szakaszban van.

• Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR): Az elért energiamegtakarítás (HEM) értékesítése. Folyamatos lehetőség kivitelezőkön vagy kereskedőkön keresztül.

Vállalati támogatások

• Jedlik Ányos Energetikai Program: Megújuló energia és tárolás támogatása (10 millió és 1 milliárd forint között). Határidő: 2026. február 15. 16:00 óra (vagy a forrás kimerüléséig).

• Vállalkozások energiahatékonysági hitelkonstrukciója: 39 milliárd forintos keret primerenergia-csökkentésre. Indulás: 2026. február eleje.

A szakértői javaslatok emellett egy 2050-ig tartó, rendszerszintű állami támogatási program kidolgozását szorgalmazzák a hosszú távú klímacélok elérése érdekében.

A teljes cikk erre a linkre kattintva érhető el.

Fotó forrása: szinvonalbau.hu