Fahidi Éva holokauszttúlélő számára is sokáig felfoghatatlan volt, talán még élete utolsó pillanataiban is döbbenetesen érthetetlen az, ami vele és a családjával történt Magyarországon és a haláltáborokban. Mi, a túlélők és az elkövetők unokái még mindig csak keressük, hogy hogyan foghatjuk meg azt, ami történt és hogyan dolgozhatjuk fel, hogy az ne önpusztítóvá, hanem életadóvá váljon. A Jutalom az esőért dokumentumfilm 80 év távlatából szemléli az eseményeket és ad újabb kapaszkodókat a szembenézéshez.
Sajnos, 2026-ban sem veszített aktualitásából egy holokausztra emlékező alkotás. A dokumentumfilm készítője, az öt éve diplomázott Bernáth Barbara három éven keresztül követte az 1925-ben született Fahidi Évát, ahogyan következő szintre lép a múlttal való szembenézésben.
Fahidi Évát 1944 májusában deportálták Debrecenből az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba. A tragédia során negyvenkilenc családtagját veszítette el. Több mint egy évvel később, a háború vége után közülük csak ő ért haza a haláltáborból. Éva 60 évig képtelen volt azokról a traumákról beszélni, amiket a második világháború során elszenvedett, de miután megtörte a csendet, életmissziójaként fogta fel, hogy emlékeztesse a világot a zsidókat ért borzalmakra és segítse a következő generációt tanulni belőle. Rengeteg rendezvényen részt vett, előadott, könyveket írt, táncelőadásban szerepelt és élete utolsó éveiben még Fliegauf Bence forgatókönyvíró felkérését is elfogadta egy filmes szerep eljátszására.
A Jutalom az esőért című alkotás ezt a különleges „második deportálás”-élményt dokumentálta. Fliegauf Bencét Az Élet Menete Alapítvány felkérte, hogy készítsen egy VR- (virtuális valóság-)oktatófilmet a bevagonozásról. Az alkotót a holokauszt elterjedt fotója, egy unokái körében lépkedő, hajlott hátú idős asszonyt megörökítő kép inspirálta arra, hogy Fahidi Évát kérje fel a nagymama szerepére.
„Fliegauf: De akkor…újra fel kell szállnod a vonatra.
Fahidi: Újra felszállok, drágám.
Fliegauf: De akkor újra ordítozni fognak a csendőrök, és rád záródik az ajtó. Nem fog mindez rettenetesen felkavarni téged?
Fahidi: De.
Fliegauf: Akkor?
Fahidi: Csináljuk!”
(Részlet Az Élet Menete Alapítvány Facebook-oldaláról.)
Fahidi Éva tehát 95 évesen úgy döntött, másodjára is felszáll a vagonra élettársa, Andrási Andor segítségével. Fliegauf Bence és munkatársa, Bernáth Barbara úgy érezték, ezt a fontos történelmi és egyéni pillanatot, munkát dokumentumfilmként is meg kell örökíteni.
A Jutalom az esőért három évig követi az idős szemtanút. Éva a saját traumáiról, feldolgozási útjairól és gondolatairól is sokat megoszt a filmben. A készítők azonban reménykeltően mutatják be azt is, hogy a túlélő milyen boldogságra lelt élete utolsó éveiben egy utolsó szerelem mellett.
Fahidi Évára ma egy díjjal is emlékeznek. A holokauszt-túlélő Fahidi Éva hitte, hogy az ember jóságra született – és ezt a hitet élete végéig képviselte. A róla elnevezett díj ma azoknak szól, akik a gyűlölet helyett a megértést választják – írja a Fahidi Éva-díj Facebook-oldala. Bernáth Barbara dokumentumfilmje is ezt az elemi erőt és hitet mutatja be, ami hajtotta Évát még az utolsó éveiben is arra, hogy lankadathatatlanul azért küzdjön, hogy az emberiség sorsa jobbra forduljon a szembenézés által.
Csütörtökön 17 órakor a Jutalom az esőért című magyar dokumentumfilmmel indul Veszprémben a BIDF, a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál. A filmet a Fotonban fogják vetíteni.
Vezető kép: A forgatáson. Werkfotó: Máté Fuchs
