Szottyadt mandarinokkal, csendes rothadásnak indult almákkal volt tele a piac az első januári munkanapon. Nyilván eltúlozták a zöldségesek az ünnepi felhozatalt. Ahogyan mi is az otthoni felhalmozást. Pazarlás a köbön.

A következmény: jutott bőven macskának, kutyának a megsavanyodott virsliből. A lejárt tejfölt, joghurtot, a többnapos zöldséglevest megettük mi magunk bátran a pazarlás enyhítése érdekében. Más kérdés, hogy olyan nagyon nem esett jól. De mi még az a generáció vagyunk, amelyik ha csak lehet, nem dob ki élelmet. A száraz kenyeret megesszük bundás kenyérként vagy pirítva reggelire, esetleg fasírozottba darálva, vagy mit tudom én. A ráncosodó gyümölcsből kompótot főzünk. A megunt sültkarajból másnap rizses húst rittyentünk. De így, amikor egybefolyik karácsony a szilveszterrel és előre bevásárolunk tíz napra, mi sem igazán tudjuk eltalálni a még kezelhető mértéket, hiszen tartalékokkal számolunk, arra az esetre, ha beesnének váratlan vendégek, vagy ha éhesebb a társaság a megszokottnál. Aztán persze kiderül, nem hogy éhesebb, de pont fordítva, úgy tele vannak, hogy már egy falat nem megy le a torkukon.

Ilyenkor nehéz menteni. De azért, ne szerénykedjünk, jól megy nekünk az élelmiszer-pazarlás egész évben, nem kell hozzá különösebben még ünnep sem. A Nébih legfrissebb adatai szerint nemhogy nem csökkent az élelmiszer-pazarlás Magyarországon, de még nőtt is a kukába kerülő élelmiszer mennyisége. A fejenkénti éves élelmiszer-hulladék 62 kilóra emelkedett 2023-ban, ami kétkilós növekedést jelent a 2022-es adathoz képest. A növekedést szinte teljes egészében az úgynevezett elkerülhető élelmiszer-hulladék okozza.

„Az élelmiszer-pazarlás túlnyomó részét (82,51 százalékát) továbbra is a készételek, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk és a tejtermékek adják, habár 2016-hoz képest a pékáruk esetében sokkal tudatosabbá vált a lakosság. Bizakodásra ad okot, hogy a felmérésben részt vevők 82 százaléka úgy érzi, tovább tudná csökkenteni az élelmiszer-pazarlását. A pazarlás oka legtöbbször figyelmetlenségre, nem megfelelő tervezésre vezethető vissza” – írta meg a mindmegette.hu a Nébih adataira hivatkozva.

Évente csaknem 400 ezer tonna élelmiszer megy a kukába hazánkban, ami lesújtó. Hogy lesz ebből „zero waste”. Tudják ez az a mozgalom, amelyik a hulladék nélküli, környezetbarát életet népszerűsíti.

Ez most a trend, így mondják. Ez lenne a divat, a zöld tudatosság. Csak megjegyzem, hogy már az én gyerekkoromban is eszerint éltünk, csak senki nem nevezte így. Szegénységnek mondtuk, ha egyáltalán valaminek. Mindenből csak annyit vettünk, amennyi szükséges volt és beosztottuk.

A hulladék nélküli életnek régen és ma is a tervezés az alapja. Az impulzív vásárlás a pazarlást erősíti, mármint az, amikor megveszünk mindent, ami megtetszik vagy ami éppen leárazott – aztán ránk rothad. nehéz megtervezni néhány napra vagy egy hétre előre, hogy mi kerüljön az asztalra, de minden szempontból megéri.

Vezető képünk forrása: commons.wikimedia.org. Fotó: Peter Knocke