A magyarok meglehetősen pesszimistán szemlélik a következő hónapokat a koronavírus-járványt illetően. A Budapesti Corvinus Egyetem két kutatója, Szántó Richárd és Dudás Levente által egy országos reprezentatív mintán, a felnőtt lakosság körében elvégzett felmérésben a résztvevők 42 százaléka gondolta úgy, hogy valószínűleg megfertőződik a következő fél évben.
A válaszadók közel kétharmada kifejezetten aggódik a koronavírus-járvány miatt, de az is látszik, hogy a lakosság kis hányada (6 százaléka) egyáltalán nem aggódik a járvánnyal kapcsolatban. A 18–24 közötti korosztály tart a legkevésbé attól, hogy a következő 6 hónapban elkapná a vírust, illetve súlyosan megbetegedne, de ők azok is, akik a legkevésbé bíznak abban, hogy a magyar állampolgárok betartják a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos szabályokat.
A többségnél eddig még nem merült fel a gyanúja, hogy koronavírusos lett volna, és csak a válaszadók 2,5 százaléka állította, hogy pozitívan tesztelték korábban a vírusra. Ez egyébként nagyjából megfelel a hivatalos magyarországi fertőzöttségi adatoknak. Az már talán meglepőbb adat, hogy a válaszadók további 14 százaléka gondolja úgy, hogy az elmúlt hónapokban átesett a betegségen (vagy esetleg most is koronavírusos), de ezt teszttel nem igazolta. Ez azt mutatja, hogy sok az olyan fertőzött, akik az enyhébb tünetek miatt nem mennek orvoshoz és nem teszteltetik magukat, így nem kerülnek be a hivatalos statisztikákba, de az is elképzelhető, hogy sokak összetévesztik a tüneteiket valamilyen más betegséggel.
Akiknek a közvetlen környezetében már felütötte fejét a vírus, általában jobban tartanak attól, hogy maguk is megfertőződnek a jövőben, mint azok, akiknek nincsen tudomása arról, hogy családtagjuk vagy barátjuk, ismerősük átesett volna a fertőzésen. Ez nem meglepő: szinte bármilyen kockázatról is legyen szó, a könnyű felidézhetőség azt az érzetet keltheti bennünk, hogy a kockázat nagyobb, mint amit a valós adatok mutatnak. Ha például a médiában sok hír jelenik meg súlyos közlekedési balesetekről, és mindig beszámolnak arról, hogy hány ember halt meg az utakon, az emberek valószínűbbnek gondolják az ilyen baleseteket, mint amilyen gyakran azok tényleg megtörténnek.
A kutatás kitért arra is, hogy a magyar állampolgárok hogyan viszonyulnak különböző, a járvány terjedésének visszaszorítását célzó intézkedésekhez. Nagy a támogatottsága a nyilvános intézményekben (pl. hivatalokban, áruházakban) a kötelező maszkhordásnak vagy a kötelező fertőtlenítésnek, de még azt is sokan támogatják, ha nyilvános helyeken – például szupermarketekben – padlóra ragasztott matricákkal jelzik a másfél méteres távolságot. (A közterületi kötelező maszkhordás támogatottságát a kutatás még nem tesztelte, mert azt a lekérdezés alatt vezették be.) A védekező intézkedések társadalmi támogatottságát azért árnyalja, hogy meglehetősen sokan – a megkérdezettek közel fele (44 százaléka) – úgy gondolják: a kormány túlságosan beavatkozik az emberek életébe, és ők az átlagnál kevésbé is támogatják a fenti intézkedéseket.
Általában igaz, hogy az idősebbek jobban aggódnak a járvány miatt, mint a fiatalok. Bár alapvetően minden korosztály támogatja a nyilvános zárt terekben a kötelező maszkviselést, a kötelező kézfertőtlenítést, valamint távolságtartást, az idősebbek általában még nagyobb arányban helyeslik ezeknek az intézkedéseknek a bevezetését, mint a fiatalabb korosztály.
