Szombaton 10 órakor kezdődik a felvételi, a központi írásbeli a 6 és 8 osztályos gimnáziumba, illetve a 9. évfolyamra készülőknek. A kormány azt ajánlja, aki az idei felvételizők közül nem éri el a vizsgákon megszerezhető pontok felét, az inkább a szakképzésben próbáljon szerencsét. A tavalyi adatok alapján a jelentkezők fele nem jutna be a gimnáziumokba.
Az utolsó próbatesztek, a taktikai egyeztetések zajlanak az iskolákban, illetve otthon, hogy a január 18-i nagy megmérettetésre minél nyugodtabban indulhassanak a diákok. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a mostani tanévben 543 középiskola, vagyis az érintett intézmények 48 százaléka írta elő a központi írásbelit, a nyelvi tagozatokra a szóbelit. Tavaly nyolccal kevesebb középiskolában a tanárok maguk győződtek meg a diákok tudásáról, nem fogadták el az általánosban tanító kollégáik értékelését.
A nagy számolás
Az összesített adatok alapján a központi felvételin a próbálkozók magyar felvételijének átlaga 28,5 pont volt, matematikából 21,1 a megszerezhető 50-ből. Ezt a két átlagot adták össze, amihez még különböző mértékben, de hozzászámítottak a hetedik osztály végén kapott osztályzatok és a nyolcadik féléviek átlaga. Veszprémben például a Lovassy-gimnáziumban a központi felvételin elért pontok az összes 70 százalékát teszik ki, míg például a Noszlopyban fele-fele arányban veszik figyelembe a felvételinél.
Az Oktatási Hivatal idén a központi felvételi súlyát kívánja növelni. Ajánlást küldött a gimnáziumoknak, hogy csak azok kerüljenek be az intézményükbe, akik magyarból és matematikából a felvételi maximális pontszámának, a száznak a felét elérték. Vagyis a minimum ponthatár 50, ha viszont nyelvi előkészítős osztályba felvételiznének, akkor 60 pontot kell szerezniük, még akkor is, ha nem top-, hanem csak egy „átlagos” gimibe mennének.
A kimutatások szerint a 2024-es központi felvételin a nyolcadikosok átlagosan 51,2 pontot értek el. Ez alapján a jelentkezők majdnem fele kereshetne magának szakmát.
Gimnázium vagy szakképzés
Az elit gimnáziumokat ez az ajánlás nem fenyegeti, a diákok magas szintű tudással érkeznek, de a középmezőny és a még gyengébbek bajban lesznek, ha az ajánlás rövid időn belül kötelező érvényűvé válik – ahogy az nálunk többnyire lenni szokott. Nem lesznek diákjaik. Viszont nem jár jól a szakképzés sem, mert a tizenévesek kilencven százalékának nincs határozott elképzelése továbbtanulásának irányáról, a döntést szívesen kitolják még négy évre, az érettségi utánra. Aki mégis szakma tanulásába fog, már az első félévben, de legkésőbb az év végén otthagyja az iskolát. Év közben sem strapálja magát, a pedagógusok a gyenge eredményekre fogják a kimaradást, pedig az érdektelenség, az eleve rossz választás meghatározóbb.
A szombaton kezdődő megmérettetésre az általános iskolák felvételi előkészítőket szerveznek, de a számok azt mutatják, magántanári felkészítés nélkül nincs sikeres felvételi. A túl általános, abszolút személytelen feladatlap a szakemberek szerint csak annak a mérésére alkalmas, hogy mire dresszírozták a diákot, legkevésbé a gondolkodásra. Mindkét feladatlap 10-10 feladatból áll, amelynek megoldására 45-45 perc áll rendelkezésre, tehát eleve nem is terveztek időt hagyni a gondolkodásra annak szerkesztői, viszont eldönti több tízezer gyerek sorsát.
Vezető képünk forrása: Copyright M. M./ATAImages