Takarékossági ötletek terjednek az interneten. A háborúellenes németek egy része inkább lejjebb kapcsolja néhány fokkal a fűtést és leteszi az autóját, azért, hogy ne támogassa Putyint a gáz és benzin vásárlásával.
Az Ukrajna elleni orosz támadást követően egy hét alatt megduplázódott a gáz áprilisi határidős ára a holland tőzsdén. Már a megawattóránkénti 200 eurót is meghaladta, ami több mint tizenkétszerese az egy évvel korábbinak. Kiszámolták, hogy ilyen árak mellett simán futja Putyinnak a háborúzásra a gázexportból.
Ahonnan már nem lehet hátrébb lépni
A spórolási ötleteket látva az ember elgondolkodik, mi van, ha már egyébként is 17 fokon van a fűtés a lakásban, mint nálunk, és ahova csak lehet, már most is biciklivel járunk? Hát igen, van az a helyzet, ahonnan már nem igazán lehet hátrébb lépni. Egyébként, biztatásként mondom, a 17–18 fokos lakáshőmérsékletet jól meg lehet szokni, utána már valósággal zavar, ha véletlenül melegebb van, a kerékpározás pedig kifejezetten egészséges.
Autómentes napok vagy hetek?
El kell ismerni, a 24 fokos lakás hőmérsékletét levenni 20 fokra tömegméretben már csökkentheti a fogyasztást. Az épületszigeteléssel is spórolható gáz. És ezzel nem merült ki a németek fantáziája. Üzemanyagfronton javasolják például, hogy minden autópályán oldják fel a sebességkorlátozást. Számításaik szerint ezzel akár 10 százalékos üzemanyag-megtakarítást is el lehetne érni. Bevezethetnének autómentes napokat vagy heteket. (Az még nem jutott eszükbe, amit annak idején Jugoszláviában átéltünk a benzinhiány idején, hogy egyik nap a páros, másik nap a páratlan rendszámtáblás autók közlekedhettek.) Átszállhatnak a nagy terepjárókból kis fogyasztású személyautókba, illetve elektromos autókba. Maradnának, sőt még többen dolgozhatnának home office-ban. Repülőgép helyett a vonatok használatát népszerűsítenék. Az áruszállítást is visszaterelnék a közutakról a vasutakra, és így tovább. De nyilvánvalóan mindez nem lesz elegendő az orosz kőolaj- és gázimportkényszertől való megszabaduláshoz.
Katasztrofális kilátások az élelmiszer-ellátásban
Az Európai Unió ugyanis földgázfelhasználásának 40 százalékát Oroszországból importálja. Ezt tartósan kiváltani igazából más energiaforrásokra való áttéréssel lehet, ami nem megy egyik napról a másikra. Magyarországon is sokkal nagyobb támogatást kellene kapniuk a zöld energiaforrásoknak, például a napkollektorokna . Azonban ezeknél megoldatlan az áram elraktározása. Az MVM, ahogy olvasni lehet, nyomott áron vásárolja fel a lakosságtól, ugyanakkor ennél jóval drágábban számlázza ki vásárláskor. Az Európai Unióban már egy ideje sokkal erőteljesebben igyekeznek alternatív energiákkal helyettesíteni a gázt és a kőolajat. Csakhogy ez nem megy egyik évről a másikra. Egyelőre tehát mindenképpen kombinálni kell majd a gázfogyasztás csökkentését, a spórolást az új energiaforrások keresésével. Már vissza sem igazán érdemes lépni a szénhez például, mert a szén is 85 százalékkal drágult egy hét alatt.
Egyáltalán nem megnyugtató, hogy a globális élelmiszer-ellátásban még az energiaszektornál is katasztrofálisabbak a kilátások, amit innen, Magyarországról, Európa élelmiszerkamrájából nehéz elképzelni. Szakértők azzal támasztják alá ezt az előrejelzésüket, hogy Ukrajna és Oroszország adja a világ búzaexportjának 30 százalékát. Ezért a gabona tőzsdei jegyzése csak idén 40 százalékkal növekedett.
Fotó: aloonline.ba
