Elhagyják az oligarchák, az üzletemberek is Ukrajnát – számolt be a helyi lap, az Ukrajinska pravda. A tőzsde beleremegett a több forrás által megerősített hírbe, miszerint február 16-a a D-nap, amikor Oroszország megtámadja Ukrajnát. De mit akar Putyin? – ezt találgatja a világ.
Zuhant a részvények ára az amerikai titkosszolgálati forrásokból megerősített hírre, miszerint Oroszország szerdán, február 16-án megtámadja Ukrajnát. Nem csak a tőzsde, az egész világgazdaság meg fogja érezni, ha valóban kitör a háború a két ország között. Felmegy az üzemanyag és az élelem ára. Elsősorban azonban az emberáldozatokról kellene beszélni, mert nincs háború halottak nélkül.
Furcsa: az európaiak többsége meg van győződve róla, hogy hiábavaló minden diplomáciai erőfeszítés. Ha már egyszer felsorakoztatta hadseregét a határon, Putyin még idén biztosan megtámadja Ukrajnát. (A megkérdezett lengyelországiak 73, a németországiak 52, a svédországiak 55, a romániaiak 64 százaléka vélekedik így.) A friss közvéleménykutatás másik eredménye ugyanakkor, hogy a megkérdezettek több mint 60 százaléka szerint a NATO kötelessége megvédeni Ukrajnát. Szakértők ezt az európai lakosság geopolitikai ébredéseként értékelik.
De mit akar Putyin? És miért pont most döntött a fenyegető katonai erődemonstráció mellett? Gondolatébresztő cikk jelent meg ezzel kapcsolatban az Élet és Irodalom február 4-i számában. Ebben idézik Fiona Hillt, az amerikai Brookings Institution orosz szakértőjét. „Hill szerint – nagyon tudatosan – a Szovjetunió 30 évvel ezelőtti, 1991. decemberi széthullása miatt, amelynek orosz szemmel nézett történelmi tragédiáját a birodalmi mentalitású Putyin a mai napig nem tudta feldolgozni és elfogadni. Közismert a nézete: a Szovjetunió felbomlása a XX. század legnagyobb geopolitikai tragédiája volt, amelynek következtében Ukrajna nem önálló állam lett, hanem a NATO oroszellenes hídfőállása. A NATO pedig szerinte nem más, mint az Egyesült Államok katonai kiterjesztése Európára.” A cikkíró kifejti, az évfordulós érv mellé felsorakoztak pluszban olyan körülmények, mint a meggyengült amerikai elnök, az új német kormány, az európai energiaválság és az erősödő orosz–kínai tengely.
Tehát a kérdésre, hogy „mit akar Putyin”, mondjuk azt válaszolhatnánk, hogy feltétlen tiszteletet, ami egy világnagyhatalomnak kijár. Ám pont ez az, amit egy hatalommániás, erőfitogtató diktátor soha nem kaphat meg. Tőle legfeljebb rettegni lehet. És bizakodni: talán maradt még benne annyi józan ész, hogy belátja, Moszkvát is nagyon megviselnék a támadás esetére beígért nyugati szankciók. Például az orosz kereskedelem, az orosz bankszámlák és más külföldön lévő orosz értékek blokkolása. Persze az orosz elnök mindenre gondolt. Látszik ez abból is, hogy hanyatt-homlok elhagyta a hamburgi kikötőt a milliárd eurót érő luxusjachtja anélkül, hogy befejezték volna a javítását. Sürgősen visszaúsztak vele orosz vizekre. Putyin luxusjachtja már biztonságban. Tehát veszhet a világ? Kinek megnyugtató ez a körülmény?
A vezető képen Putyin orosz elnök. Fotó: reuters.com
