A kormány mániája a minősítgetés. Elkészítettek egy-egy új rendszert a tanárokról és az orvosokról is – naná, hogy pluszforrások nélkül. A háziorvosok sem a kormány „kegyeltjei”.
Mindkettő jellemzője, hogy előbb elveszik a fizetések 30 százalékát, utána homályos szempontok alapján visszaosztják jutalom gyanánt. Közben pedig úgy tesznek, mintha nem értenék, miért nem választja senki a tanári és a háziorvosi pályát.
Megszokott módszereivel akar rendet teremteni a belügyminiszter az oktatásban és az egészségügyben. Hogy milyen következménnyel, amikor az iskolákból már így is hiányzik 1600 tanár és minden tizedik háziorvosi praxis üresen áll? Szám szerint 687 a betöltetlen praxisok száma. Ez azt jelenti, hogy 508 településen nincs orvos, vagyis 829 ezer beteggel jó esetben heti helyettesítéssel találkozik háziorvos. A jövő sem ígér semmi jót. Jelenleg 8100 magyar diák koptatja az orvosi egyetemek padjait, közülük egy friss felmérés szerint 405 akar háziorvos lenni.
A háziorvosok átlagéletkora 60 év fölötti. Az egész országban hat (azaz 6!!!) 30 évesnél fiatalabb háziorvos praktizál, kevesebb, mint hét százalékuk 40 év alatti. A helyzetet súlyosbítja, hogy elöregedett a háziorvos-társadalom. Az orvosok harmada nyugdíjas, másik egyharmaduk öt éven belül megy nyugdíjba.
A kormány megoldási javaslata: átrajzolják a praxishatárokat, mi több, azok kialakítását nem a települési sajátosságokat ismerő önkormányzatokra bízzák. Megszüntetik az 1200 fő alatti praxisokat, de büntetik azokat is, ahol „túl sok” a beteg, méghozzá finanszírozáselvonással (degresszióval).
Áprilistól egyoldalú szerződésmódosítással kívánják csökkenteni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő eddig utalt fix összeget praxisonként kb. 300-350 ezer forinttal. A bevételük nem kereslet-kínálat alapon működik, nem a piaci viszonyoktól függ. Noha vállalkozóként működnek, mégsem emelhetnek árat szolgáltatásaikért mint az asztalosok vagy az autószerelők. Az inflációt, a rezsinövekedést már így is nehezen tudták kigazdálkodni. A Magyar Orvosi Kamara szerint az elvonások miatt összeomlás várható.
Az orvosi ügyeleti rendszert is átalakítaná a kormány. A tervek szerint országosan 81 járásnak lenne 102 ügyeleti központja a mostani majdnem 300 helyett. Eddig 40 ezer lakosra jutott egy orvos. Ha a terv realizálódik, akkor hétköznaponként 90 ezer, hétvégén 60 ezer embernek lenne egy felsőfokú végzettségű ellátója az ügyeletben.
A háziorvosok is válaszoltak a kormánynak. A Magyar Orvosi Kamara februári közgyűlésén döntöttek, nem írják alá az egyoldalú szerződésmódosításokat. A kormány szerint veszélyeztetik ezzel a betegellátást, a háziorvosok pedig úgy gondolják, a kormány teszi azt átgondolatlan lépéseivel.
Számok
A KSH legfrissebb (2020-as) adatai szerint az 5895 praktizáló háziorvos több mint 63 millió esetet látott el. Ez azt jelenti, hogy egy háziorvosra 10 663 eset jutott, vagyis naponta 43. Így egy-egy betegre átlagosan legfeljebb 12 perc jut.
A népességfogyás ellenére nőtt az egy háziorvosra jutó lakosok száma: 2020-ban 1651 fő volt. Az üres praxisok helyettesítése miatt a helyettesített és az eredeti praxisban is romlik a betegek ellátása, mivel a háziorvosok túlterheltsége növekszik. Veszprém megyében 21 üres praxis volt 2022 végén.
Illusztráció: gettyimages.com
