Az ember szíve örül minden segítségnek, így örülünk a kormány családokat támogató hétpontos tervének is – egészen addig, amíg el nem kezdjük elemezni. Kezdjük az elején: jogos, hogy a miniszterelnök nem traktálta az ünnepélyes évértékelőn számokkal a nagyérdeműt, de azt hinné az ember, másnap az érintett miniszterek, például a pénzügyi vagy az oktatásért felelős kiállnak, és számításaikkal tovább erősítik a hét pontot.
Na, jó, ha ők sem mondtak számokat, azt azért várhatnánk, hogy vázolják a hét pont megvalósításának lehetséges módozatait a saját területükön, aztán majd jönnek a szakállamtitkárok a számokkal.
Nem jöttek.
A családpolitikáért felelős Novák Katalin még csak-csak mutatta magát a sajtóban, de ő is csak az eddig tudott bejelentéseket ismételte. Egy adat el nem hangzott, milyen elemzésekre alapozták a hét pontot, s azok végrehajtása milyen hatással lesz a családok életére és a magyar gazdaságra.
Talán nem szerencsés, de ebből kénytelen vagyok arra következtetni, hogy a hét pont bejelentése előtt nem kérdezték meg a szakembereket, nem készültek sem elemzések, sem hatástanulmányok. Rögtönöztek egész héten a bölcsődeépítésről (arról már nem, hogy hol és mikorra képzik ki majd az ott dolgozókat). Még az óriási EMMI is megijedt a külföldi nyelvtanulás szervezésétől – az arra fordítandó évi 90 milliárdról a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke azt állítja, abból itthon eredményesebben lehetne tanítani a diákokat.
Számok híján arról sem tudunk semmit, hogy van-e felső összeghatáruk ezeknek a támogatásoknak. Európában, de a világ legtöbb táján megjelölik a plafont, és bizonyos kereset fölött már nem jogosultak a családok. Mi viszont legfeljebb sejtjük, hogy nálunk a leggazdagabbak is igénybe vehetik ezeket, és nem vizsgálják, van-e több ingatlanuk, több autójuk, a sok milliós támogatásra akkor is számíthatnak. Ez nemcsak igazságtalan, de az adófizetők pénzének elherdálása is.
Azt remélnénk, alaposan és komolyan foglalkozott a kormány azzal a témával, amelyet fontosnak tart. Feltételezni sem merem, hogy a hét pont megfogalmazói nem tanulmányozták a vonatkozó nemzetközi szakirodalmat, hogy a miniszterelnök nem konzultált ilyen horderejű kérdésekben a szakemberekkel, nem egyeztetett a szakminisztériumok vezetőivel.
Egyelőre úgy tűnik a hét pont nem több, mint mesebeli álom – legalábbis a gyermekes családok többségének.
