Úgy látszik, hozzá kell szoknunk az ilyen esős, szürkén nyálkás „szanatóriumi” szobaélethez. Az egész tél valószínűleg nedves és az átlagosnál enyhébb lesz, az időjárás-előrejelzések szerint.

Kettős fronthatás érvényesült december első napján, az ország déli részén tavaszias meleggel, északon hideg esővel. Nálunk, itt középen, maradt a 0 fok körüli hőmérséklet és a szűnni nem akaró eső. December második napján jelentős lehűlésre lehet számítani, de az sem lesz olyan csizmatalp-csikorgató, mint a gyerekkorunkban volt, amikor az András-nap körüli disznóvágásokon hajnalban már kint csúszkálhattunk az udvaron befagyott tócsákon.

A globális felmelegedés következménye

A nemzetközi meteorológiai előrejelzések szerint valószínűleg az egész tél enyhe, nedves, de az átlagosnál melegebb is lesz. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) már a nyár elején bejelentette, hogy hivatalosan is elkezdődött az El Niño. Ez egy 2-7 évente ismétlődő éghajlati jelenség, amely felerősíti az ember okozta globális felmelegedés következményeit. A jelenség számos váratlan hatással járhat, amelyre még a szakemberek sem tudnak pontosan rámutatni – írta meg az Euronews.

„A Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal (NOAA) szerint a tendenciák alapján 95 százalékos esély van arra, hogy a mérsékelt vagy erős El Niño-szezon 2024 februárjáig folytatódik. Adam Scaife, a brit Met Office hosszú távú időjárás előrejelzésekért felelős vezetője szerint a jelenség általában 9-12 hónapig tart, szélsőséges esetben viszont akár évekig is elhúzódhat.” Hogy ez miért van így, azt nem tudják, de várhatóan a következő hónapokban erősödni fog a hatás. Az El Niño-évek esetében általában enyhe, csapadékos a tél kezdete, azonban január és március között hidegebb, szárazabb az évszak vége Észak-Európa nagy részén – mondta a szakember, hozzátéve, hogy Dél-Európában összességében csapadékosabb évszakra lehet majd számítani. 

El Niño-hatás vagy nem, de melegebb van

Nálunk meg, középen vélhetően a kettő kombinációjára. Bár hazai éghajlatkutatók szerint a közhiedelemmel ellentétben itt, a kontinens belsejében már egyáltalán nincs hatása a Csendes-óceán vízhőmérsékletén alapuló El Niño-jelenségnek, ha meleg télről van szó. A hazai téli időjárást az izlandi ciklonaktivitás és a szibériai anticiklonok határozzák meg, illetve mediterrán hatások is érvényesülhetnek. Mindenesetre egy-két extrém évtől eltekintve, egyre enyhébbek a teleink. Aminek részben még örülünk is, mert így legalább ki tudjuk fizetni a fűtésszámlát.

Azonban a természet megsínyli, hogy telente nem fedi vastag hótakaró heteken át a földeket. Az elmúlt 120 évben a téli átlaghőmérséklet mintegy 1,5 fokkal lett magasabb.

Talán nem is kellene említeni, de érzésem szerint valahogy a kedélyállapotunknak sem kedvez ez a borús, könnyező időjárás, ami fogad bennünket, amikor reggel kinézünk az ablakon. A szikrázóan hófehér táj helyett.

Vezető kép: Portfolio.hu