Magyarországon volt a legmagasabb a decemberi infláció, a KSH adatai szerint 24,5 százalék. Az eurózónában ugyanakkor 9 százalékot mértek. Ami még ennél is rosszabb hír, hogy ez még nem a csúcs, a januári inflációs ráta valószínűleg még magasabb lesz.
Gazdasági elemzők szerint, ha minden jól megy, legfeljebb nyárra tud majd 20 százalék alá visszaesni a pénzromlás mértéke, és év végére lehet egy számjegyű, ahogy a miniszterelnök 2023-ra prognosztizálja. Orbán Viktor a KSH friss inflációs adatainak láttán is olyanokat mondott a péntek reggeli Kossuth Rádiónak nyilatkozva, hogy „a magyar gazdaság köszöni, jól van”, „csak azok a fránya szankciók ne lennének”. A kormánypropaganda szerint az ukrajnai háború és az uniós szankciók az okai minden bajnak.
Az emberben felmerül a kérdés, akkor mitől van az, hogy a környező uniós tagországokban 9 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbit, miközben nálunk ugyanakkor 24,5 százalékkal? Tehát legalább másfélszer annyi nálunk az infláció, mint az eurózónában. Elemzők szerint Magyarországon a kormány elhibázott intézkedései emelik az uniós átlag fölé a pénzromlást. Ezek pedig a megemelt áfa, az ársapka (a kereskedők átterhelték más termékekre az ársapkás élelmiszerek árát) és a gyenge forint. Ha még emlékszünk rá, 350 forint volt egy éve az euró, aminek az árfolyama most 400 forint körül alakul.
Oda a húszezres nimbusza
Az általános drágulásban az élelmiszerárak és az energiaárak az infláció legnagyobb felhajtói. Az élelmiszerek ára 44,8 százalékkal emelkedett. Ezen belül a sajt, a tojás, a kenyér ára szinte megduplázódott.
A háztartási energia 55,5 százalékkal drágult a KSH adatai szerint. Ezen belül a vezetékes gáz ára szállt el a legjobban, 97,8 százalékkal, a tűzifa 58,7 százalékkal drágult, az elektromos energia pedig 27,8 százalékkal. Mindennek következtében kevesebbet érnek a reálbérek és a nyugdíjak, még ha emelnek is rajtuk valamennyit. Magunk is tapasztalhatjuk, hogy mára elvesztette nagy pénz nimbuszát a 20 ezer forintos, az 5 forintos pedig szinte kiesett a forgalomból. Rövidesen új bankjegyeket vezetnek be az országban.
Nem oszt, nem szoroz, ahogy mondani szokás. Az élelmiszer-kereskedők, főleg a kisbolttulajdonosok és a piaci árusok panaszkodnak, hogy az emberek kevesebbet vásárolnak, a nyugdíjasok 1-2 darabot vesznek krumpliból, hagymából, almából, mert ennyire futja.
Rettenetes éve lesz a vállalkozóknak?
Januárban az előrejelzések szerint tovább drágul minden, hiszen most kapják meg a kisvállalkozások, köztük a mezőgazdasági termelők, sokan visszamenőleg a négy-ötszörösére emelkedett villanyszámlát, a horribilis gázszámlát. Amíg a lakosságot védi a „rezsicsökkentés”, a gazdálkodószférát nem kíméli, ennek következtében rettenetes éve lesz idén a vállalkozásoknak. Szakértők szerint főleg azoknak, amelyek rosszul kötöttek szerződéseket az energiapiacon. Mert miközben most például a háború előtti 70 dolláros szintre lement a gázár a világpiacon, tavaly nyáron 300 dollár körül alakult. Aki magas áron szerződött, az annyiért is kapja, ami katasztrofális.
Nem tudni, hogy a magyar gazdálkodók hogy birkóznak meg a magas hitelkamatokkal. Amíg az eurózónában 1-2 százalékos a hitelkamat, Magyarországon 18-20 százalék. Ez kihatással lesz az élelmiszerárak további alakulására. A miniszterelnök fennen hangoztatott gazdasági növekedési elvárásaihoz képest a mezőgazdaságban feltételezhetően nem lesz semmiféle növekedés, egyrészt a már említett magas hitelkamatok, másrészt a méregdrága műtrágya miatt. Szinte feleannyi műtrágyát használtak fel a termelők ebben a ciklusban a korábbi évekhez képest.
A 2021. decemberi árakhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 44,8 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább:
sajt (83,2 százalék)
tojás (82,7 százalék)
kenyér (81,1 százalék)
vaj és vajkrém (79,4 százalék)
tejtermékek (79,2 százalék)
édesipari lisztes áru (71,0 százalék)
száraztészta (70,8 százalék)
margarin (58,0 százalék)
péksütemények (57,2 százalék)
tej (52,1 százalék)
baromfihús (51,5 százalék)
Fotó: Az élelmiszerárak 44,8 százalékkal emelkedtek decemberben (femina.hu)