Vagy nagylelkű a kormány, vagy a tagjai nem értik az azonnali hatályú kifejezés jelentését, vagy egyszerűen csak nem tudják pótolni a kirúgott tanárokat: jöhet a nyári tisztogatás.
Legújabb oktatási rendeletük szerint az engedetlenkedő tanerőt eltávolíthatják akár augusztusban is. Az azonnali hatályú felmondásnak nem feltétlenül kell rendkívüli felmentéssel járnia.
A csütörtök éjszakák a kormány megvilágosodásának időpontjai, másnap a Magyar Közlönyben rendre olvashatók a legújabb gyöngyszemek. Most épp a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva az elégedetlenkedő tanárok kirúgásának megkönnyítéséről. Teszik ezt egy újabb, január 23-ára meghirdetett országos sztrájk előtt. Hogy a rendelet elrettenti a tiltakozókat vagy épp az ellenkezője, olaj a tűzre, egyelőre nem tudható.
A Belügyminisztérium sajtóközleményében elmagyarázta, mire jó a rendelet: több időt és mérlegelési lehetőséget ad a munkáltató számára a rendkívüli felmondásra. A munkáltató kegyet gyakorolhat, akár dönthet úgy is, hogy nem rúgja ki a tanárokat. Szegénykék végigvihetik az osztályukat, taníthatják a tanév végéig diákjaikat. Az igazgatók ráérnek a nyári tisztogatás idején megszabadulni tőlük. Nem mellesleg a rendelet visszamenő hatállyal bír, azokra is vonatkozik, akik 2023. január 13-a előtt vettek részt polgári engedetlenségben.
A belügyminiszter szívén viseli a gyermekek tanuláshoz való jogát. Micsoda dolog, „hogy egyes köznevelési intézményekben már jelenséggé vált a politikai célú és nem törvényesen szervezett munkabeszüntetés, ami a gyermekek tanuláshoz való jogát sérti”.
A jogi diplomával is bíró Pintér Sándor erre tanácsolta főnökének, a szintén jogvégzett miniszterelnöknek, hogy rendeletben változtassák meg A munka törvénykönyvének szövegét. A pedagógusok már be is adták jogorvoslati keresetüket ezzel kapcsolatban, no meg a visszamenő hatály miatt, de hogy mikor kerül bíróság elé, arról legfeljebb elképzeléseink lehetnek. Mindannyiukat fenyegeti a „nyári tisztogatás”.
Pontos statisztika nincs a tiltakozó pedagógusokról, a Civil Oktatási Platform számai a leginkább mérvadóak.
Magyarországon nagyjából 5800 köznevelési intézményt tartanak nyilván. 310 településen és 1050 intézményben zajlott valamilyen akció: sztrájk, polgári engedetlenség, kiállás, szolidaritási akció, ülősztrájk. December 8-án 4821 dolgozó sztrájkolt, többen, mint novemberben. Hatszáz polgári elégedetlenkedőt tartanak számon. Többnyire gimnáziumokban.
Az állami iskolákon kívül 23 egyháziban is sztrájkoltak. Felmondtak 14 tanárnak, néhánynak nem hosszabbították meg a szerződését. Hogy milyen alapon mazsoláztak köztük, az szintén nem ismert. Ezzel is a bizonytalanságot, a kiszolgáltatottságot kívánták érzékeltetni az oktatás fura urai. A közmédia, ha egyáltalán beszámolt a pedagógusokról, igyekezett elszigetelt jelenségként bemutatni fellépésüket. Az viszont kétségtelen, hogy a tiltakozók létszáma változó volt, de a számokat egyeztetve országosként értékelhető a kiállás.
A szentgotthárdi Arany János Általános Iskola munkatársainak elfogyott a türelmük. A 35 tanárból 29 tiltakozott Körmenden, nagy részük letétbe helyezte felmondását, amennyiben nem történik addig érdemi változás az oktatás területén.
Mérő László pszichológus, egyetemi tanár szerint ez még mindig kevés, nem készteti stratégiája megváltoztatására a kormányt. Ha a tanárok tíz százaléka egy évre legalább máshol keresne munkát, akkor lennének kénytelenek szembenézni a közoktatás helyzetével. Az ígérgetések helyett közösen kellene megoldást találni.
Kép forrása: hippopxx.com
