Ül az ember otthon, önkéntesen vállalt biztonsági karanténban, hetek óta. Figyeli a napi statisztikát, kezd megnyugodni és egyre türelmetlenebb. Mire jó ez az egész, hol itt a veszély? Fagyizni kéne végre, lemenni a Balatonhoz, beugrani egy kávéra a rég nem látott barátnőhöz, élni, ahogy régen.
Dr. Benczik Adrienn zirci gyermekorvos is ugyanezt tapasztalja. Felelősen gondolkodó gyógyítóként a közösségi oldalán figyelmeztet arra, hogy nincs még itt az ideje a lazításnak. Engedélyével adjuk közzé az érvelését.
Kezd az az érzésem lenni, hogy fogy a cérnánk. Itt, a városban a gyerekes családok nagyon fegyelmezettek, komolyan veszik a helyzetet, de fogy a szabadság (még ha próbálok is segíteni) és a türelem. Sokan azonban úgy csinálnak, mintha semmi nem történt volna, hiszen nem érzékelhető közvetlenül saját bőrünkön a probléma.
A központi tájékoztatás és a tesztelés finoman szólva is kívánnivalót hagy maga után, s emiatt a bizalmunk sem az igazi.
Igyekszem a járvány eleje óta követni a híreket, s most arra az elgondolkodtató grafikonra hívnám fel a figyelmüket ezen az oldalon, amely a betegek számának alakulását mutatja.
Ezen jól látszik, hogy még a kevés és bizonytalan teszteredmény is ad egy görbét, ami kezdetben szépen követi a „két naponta duplázódik” vonalat, majd ellapul, és ma már alatta van a „négy naponta duplázódik” egyenesének. Jól látható, hogy a görbe ellapulása egyértelműen összefügg a bevezetett intézkedésekkel: iskolák, óvodák bezárása, majd a kijárási korlátozás bevezetése.
Ha fenntartjuk a jelenlegi állapotot és a tendencia marad, akkor a május eleji tetőzésre 32 ezer pozitív eset várható. S ezzel párhuzamosan növekedve a halálesetek száma sem lesz talán több, mint 3000 (persze ez is nagyon sok, mert minden ember elvesztése nagy fájdalom, akármennyi idős is). A jelenlegi 60 körüli lélegeztetett beteg szám is 1000 körülire emelkedhet, ami uralható.
Ha viszont lazítunk, ha megszüntetjük önként vállalt karanténunkat és a görbe napok alatt visszatér az eredeti irányra, akkor 250 ezer beteg, 20 ezer feletti haláleset lehet és a 8000 lélegeztetendő beteg megfelelő ellátása is megoldhatatlan gondot jelenthet már az intenzív osztályoknak.
Ehhez még annyit, ha nem lettek volna a megszorítások, s Önök nem lennének ennyire fegyelmezettek és felelősségteljesek, akkor ennek a gondolatsornak megfelelően át sem merem gondolni, hogy hol tartanánk. Tudom, hogy ez csak matematika, sok egyéb tényező is befolyásolja, de mindenesetre elgondolkodtató.
Tehát én azt kérem mindenkitől, hogy most ne adja fel, ez egy látszólagos béke, ez a bomba bármikor robbanhat.
Kérem, MARADJANAK OTTHON, ha menni kell, akkor HORDJANAK MASZKOT, TARTSANAK TÁVOLSÁGOT és NAGYON VIGYÁZZANAK MAGUKRA!!!
