Jézus születése, a keresztény vallás fényes pillanata, a karácsonyi ünnepkör alappillére a kezdetektől foglalkoztatta a művészek fantáziáját. Olyan nagy elődök után, mint Leonardo, Michelangelo és Raffaello, El Greco is többször megfestette a bibliai témát. Nem csüggesztette a monumentális örökség, mert tudta, hogy ő másként látja és ezzel új értelmet ad a művészetnek.
El Greco (1541?–1614) a világot új fényben akarta felmutatni, a mítoszok újszerű ábrázolási lehetőségeit kutatta. A látomás, a drámai esemény hitelessége kedvéért még a részletek kidolgozását is elhanyagolta. Furcsán megnyújtott figuráiban a misztikum heve lobog.
Óriási mélység és magasság
Minderről meggyőződhetünk azon a nagyszabású kiállításon, amely 2023. február közepéig látható a budapesti Szépművészeti Múzeumban. A világ nagy múzeumaiból és gyűjteményeiből összeválogatott mintegy hetven alkotás között látható a Jézus születése témáját megörökítő festmény, amelynek címe: A pásztorok imádása. El Greco, azaz a Görög becenéven híressé vált festő, bár a 16–17. században élt, mégis egészen modernnek tűnik lélektani ábrázolásaival, idegesen érzékeny alakjaival. A maga korában nemegyszer megbotránkozást váltott ki a templomok, főúri szalonok számára készült képeivel a bigottan vallásos spanyol környezetben.
Összeér benne az ég a földdel, az angyalok világa a pásztorokéval
A festményt a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum adta kölcsön a budapesti kiállítás idejére. A Jézus születése bibliai témát megörökítő alkotást élete utolsó évében fejezte be El Greco. Mintha mindent meg szeretett volna mutatni benne, amit a vallásról és a művészetről gondolt. Ebben a nagy összegzésben összeér az ég a földdel, az angyalok világa a pásztorokéval. Óriási mélység és magasság. Ó, ha a pásztorok is felszállhatnának, szabad és tiszta lélekkel!
A Görög extravagáns zseni volt
A pásztorok imádása olyan, mint egy vallásos látomás. A védjegyének számító elnyújtott, kicsavart testek aszimmetrikus kompozíciót alkotnak, amelynek középpontjában a Megváltó, az újszülött Jézus alakja olyan fényes, hogy szinte világít. A kép drámai hatását a merész színek is fokozzák, a piros és a sötétkék, a fekete. Micsoda látvány! Angyalszárnyak suhognak. Minden mozgásban van, kavarog, mint amikor a világot megrengető esemény történik. A Görög saját korát évszázadokkal megelőző, extravagáns zseni volt.
kivéve az egészen különös Laokoónt, amely Washingtonból érkezett Budapestre
A Szépművészeti Múzeumban látható kiállításon Spanyolország védőszentje fogadja a látogatót
Kréta szigetén született, olaszországi festőműhelyekben tanult, velencei tartózkodása után Európa egy távoli csücskébe, a spanyolországi Toledóba vonult vissza, azt remélve, hogy ott nem fogják a kritikusok természethű kidolgozásért zaklatni. A megrendelők és a gyűjtők már szinte elfelejtették, amikor a 20. század elején egyik ősüket vélték felfedezni benne az expresszionisták.
Legnagyobb magyar gyűjtője, Nemes Marcell szénkereskedő, spanyol plébániák raktáraiból vásárolta meg aprópénzért a zseniális műveket, amelyek nem feleltek meg igazán az akkori közízlésnek. Nem volt bennük annyi báj, mint Raffaello Madonnáiban, annyi tiszta szépség, mint Leonardo alakjaiban és annyi monumentalitás sem, mint Michelangelo szentjeiben.
Drámai erő, misztikus elragadottság
De volt bennük más, amit évszázadokkal később az expresszionisták tudtak értékelni: drámai erő, misztikus elragadottság. Nemes Marcell budapesti műgyűjtő jóvoltából ma Spanyolország után Magyarországon található a legtöbb El Greco-festmény, összesen hat darab, köztük például a világhírű Bűnbánó Magdolna.
Ez a kép is látható a nagyszabású budapesti kiállításon
Két tanítványa is bemutatkozik a budapesti kiállítás utolsó termében: a művész fia, Jorge Manuel, valamint Luis Tristán. Utóbbi néhány év után visszatért Itáliába, ahol Caravaggio mellé szegődött. A két zseniális művész stílusát ötvözve hozta létre saját formavilágát, erről tanúskodik a Királyok imádása című alkotása, amely szintén a karácsonyi történetet, Jézus születését ábrázolja.
A hatalmas méretű festményen látjuk, milyen gyönyörű éjszaka volt. Mária a kisfiát tartotta fényes karjában és mennyei világosság ragyogta be a Földet. Megelevenedik a Biblia, még talán a kőszentek is hódolni jöttek. De az isteni gyermek fényes arca nem mosolyog. Érdekes összevetni El Greco alkotását egyik tanítványának munkájával, A három királyok imádásával. Mindkettő látható a jövő év februárjában záruló budapesti kiállításon.
Fotók: a szerző
