„Ideje, hogy lecsapoljuk, a mocsarat itt, Brüsszelben!” Mondta karácsony előtt a magyar miniszterelnök mocsár-ügyben. Orbán Viktor arra a terebélyesedő botrányra utalt, amelynek első lépéseként korrupciós vádakkal letartóztatták az Európai Parlament baloldali alelnökét.
A farizeus Orbánnak természetesen a „baloldali” volt a lényeg. Igen, jól tették, hogy letartóztatták és úgy tűnik, nem ő lesz az egyetlen, aki után nyomoznak még. Egyelőre apa és lánya akadt horogra kétes vesztegetési ügyekből származó eurómilliók rejtegetéséért. A család, az család. Vajon Magyarországon mikor lesznek hasonló összeszálazások rokonok-ügyben?
Bátorkodnám megjegyezni, hogy Magyarországon sem ártana ezt-azt lecsapolnia, jelesül a Fidesz–KDNP Kommunista Párt jobboldali bűzös mocsarát. Itt viszont most a „jobboldalin” van a fő hangsúly, merthogy már 13 éve ők kormányoznak négyszeri kétharmados többséggel. Háborús vészhelyzet ürügyén rendeleti kormányzásra feljogosító hatalommal, ami azt jelenti, hogy egy perc alatt alkothatnak senkivel sem egyeztetett új törvényeket. Miközben már-már csendőrállamot hoztak létre, még mindig az előző kurzusra mutogatnak, „azok” tehetnek mindenről. Még véletlenül sem a 133 „bátor ember”, a rezsimnyaló kivételezettek és a mögöttük álló mélysötét szavazótábor. Márpedig ennek a birkanyájnak is köszönhető, hogy összedőlt az egészségügy, romokban hever az oktatás, a szociális ellátás. És minden olyan egyéb terület, amelynek jobbításához elsősorban emberség, empátia, együttérzés, jobbító szándék kell.
Ami a „csapolást” illeti, Orbánnak igaza van. Van mocsár Brüsszelben. De azt legalább csapolják. A magyar mocsár viszont egyre jobban bűzlik. Itt hét év után nem találtak semmi bűncselekményre utaló jelet, a romaprogram mocsarát százmilliókkal lecsapoló Farkas Flórián ügyében. És miután tudvalevő, hogy holló hollónak nem vájja ki a szemét, így Völlner Pál botrányos korrupciós ügye ellenére gyanúsítottjaként szabadlábon futkározhat. A volt igazságügyi államtitkárról is netán hét év nyomozás után derülhet ki, hogy kábé annyira bűnös, mint a kiskorúak pedofil fotóit gyűjtögető perui nagykövetünk, Kaleta Gábor. Aki megúszta, mert a terrorelhárításnak sikerült kilopnia a dél-amerikai országból, mert ott biztosan rárohadt volna a börtöncella. De mivel hívő, keresztény, templomba járó fideszes pártkatona volt, ezért ügyét bocsánatos bűnként kezelve egy év börtönbüntetésre ítélték (két évre felfüggesztve) és 540 ezer forintos pénzbüntetést is kirótt rá a magyar igazságszolgáltatás. A hatóság, a rendhatalmi szervek, a teljhatalmi illetékesek, az ügyészség szerint „nincs itt semmi látnivaló”. Igaz, Polt Péter?
Pedig van és még lenne is mit csapolgatni, hogy utána miniszterelnökünk nyugodtan mondhassa: „Ember, most jöttem ki a templomból.”
V. T.
Fotó: Digitális Képachívum
