A Hormuzi-szorossal, a kőolajszállítmányokkal és a benzinárral van elfoglalva a világ, miközben élelmiszer-árrobbanás is fenyeget, mert nem jut ki a gabona Oroszországból és Ukrajnából.
Oroszország és Ukrajna adja a világ gabonaellátásának a negyedét és a napraforgó étolaj kétharmadát, ám a háborúban álló két ország súlyos csapásokat mér egymás kikötői, szállítói infrastruktúrájára a Fekete-tengeren, ezért nem jutnak ki a hajók a célországokba – írja lapszemléjében a Bloomberg nyomán a hvg.hu.
Ennek következményeit hamarosan közel és távol megérezhetik Egyiptomtól Törökországon át Indiáig, Délkelet-Ázsiáig. A Fekete-tenger egyre nehezebben hajózható, egyre kockázatosabban jutnak át rajta a gabonaszállítmányok. Egyiptomba már egy hónapja nem érkezett gabona az említett küldő országokból. Ugyanakkor olyan nagy aszály sújtotta Európa más, hagyományos gabonatermő vidékeit, hogy nem lesz máshonnan pótolható a kenyérnek való, aminek szakértők szerint élelmiszer-árrobbanás lehet a vége. Plusz a kőolajár emelkedése miatt drágul a szállítás, ami szintén felfelé nyomja az élelmiszerárakat. A búza ára hároméves csúcsra ugrott ezen a nyáron.
Vietnámi élelmiszeripari cégek Bulgáriából próbálnak gabonát vásárolni, de ott meg a hajóiknak át kell jutniuk a Vörös tengeren, ahol a húti lázadók támadásától tartanak. Törökország és az Egyesült Arab Emírségek a Balti-államoktól vásárolnának. Szóba jöhet még Románia és Argentína, sőt Ausztráliával is tárgyalnak, ahol még ezután kezdődik az aratás.
Ahogy egész Európában, hazánkban is katasztrofális volt a nyár. Negyven fokban, a hőkupola alatt sok minden kiszáradt, kiégett a földeken, kertekben, amit nem tudtak öntözni, de egyes gyümölcsfákat hiába is öntöztek, mert például az alma, ha a talaj hőmérséklete eléri a 28 fokot, már nem tudja felvenni a vizet, és kiszárad.
Kukoricát már szinte nem is mernek vetni a gazdák, de a napraforgó és a gabonatermés is nagyon megszenvedi az éghajlatváltozást Magyarországon és a környező országokban is. Az ENSZ klímajelentése szerint veszélyben a mezőgazdaság, a növény- és állatfajok felét kihalás fenyegeti. A klímaszakértők szerint vissza nem fordítható folyamatról van szó. A katasztrófa csak lassítható. Védeni kellene a termőterületek nedvességét és szervesanyag-tartalmát. Több zöldterület kellene, a kiszáradt gyümölcsfák helyére szárazságtűrőket ültetni, a kerteket öntözni.
Mindenki tud ezekről a fenyegető körülményekről, de úgy látszik, sokat kell erről beszélni, hogy tudatosuljon. Ha nem cselekszik időben a világ, nemhogy élelmiszer-árrobbanás, de katasztrofális élelmiszerhiány fenyeget.
A vezető képen: aratás Ukrajnában. Fotó: Dmytro Smollenko/Reuters
