Aggódnak a földközi-tengeri turisztikai célpontokon az egyre elviselhetetlenebb nyári hőség miatt. Nálunk még árnyékban kibírjuk. De jó, ha tudjuk, Európa a leggyorsabban melegedő földrész, Magyarország mégsem szavazta meg az Európai Bizottság természet-helyreállítási javaslatát. Mintha a politikusokat nem izgatná a klímakatasztrófa.
Rossz állapotban van az európai élőhelyek több mint 80 százaléka. Nyilván nem független ettől, éppen ez a földrész – ahol élünk – melegszik a leggyorsabban. „Hiszen míg 2013 és 2022 között a felszín közeli hőmérséklet emelkedését globálisan 1,13 – 1,17 Celsius-foknak mérték, addig kontinensünkön ez az érték 2,04 – 2,1 Celsius-fok volt. Európa a leggyorsabban melegedő földrész” – olvasható a HVG legújabb számában.
Nyaralás: Halálos veszély?
Ha így megy tovább, a klímakatasztrófa-előrejelzések szerint az évszázad végére a Földközi-tenger népszerűsége turisztikai célpontként drasztikusan csökkenni fog az elviselhetetlen hőség miatt. Európának ez a része olyan lesz, mint Dubaj augusztusban – figyelmeztet a The Telegraph.
A negatív tendenciák már láthatóak. Az elmúlt hetekben 52 fok volt Mekkában, Görögországban pedig minden idők legkorábbi hőhullámát érzékelték. Bezárták az Akropoliszt és megtiltották a futárszolgálatok működését 12 és 17 óra között. Több turista is meghalt a 40 Celsius-fok fölé emelkedő hőség miatt. Spanyolország egyes részein már húsvétkor vízkorlátozást rendeltek el a rekordszárazság miatt. Hasonló a helyzet Szicíliában, ahol a hőmérő higanyszála 48,8 Celsius-fokra szökött fel.
Nálunk lesz a mediterráneum?
Ha a mediterráneumon olyan meleg lesz nyaranta, mint az Arab-félszigeten, akkor nyilván feljebb tolódik hozzánk a mediterrán klíma, ami még nem lenne olyan nagy baj az élhetőség szempontjából, de totális felfordulást okoz a természetben, az élővilágban. Az ember nem is érti: ha ezek a változások ennyire kiszámíthatóak, akkor miért nincs sokkal több intézkedés legalább az elodázásukra? A már említett HVG-cikk idézi Kiss Anna meteorológust, aki nehezményezi, hogy sokkal több szó esik biztonságpolitikáról, migrációról, pedig a klímaváltozás hatása biztosan nem áll meg a határoknál.
Van ugyan az Európai Uniónak Zöld Megállapodás (European Green Deal, EGD) című stratégiája, de az körülbelül annyit ér, mint halottnak a csók, ahogy ezt mondani szokás. Ráadásul ennek egy részét, az úgynevezett környezet-helyreállítási tervet Magyarország el sem fogadta. Ugyanakkor, most az EU-elnökség idejére környezetvédelmi aktivitást ígér az Orbán-kormány – hívja fel a figyelmet a felelőtlen hozzáállás abszurditására az ÉS friss számában Darvas Béla.
Vannak kételkedők
Vannak, akik azt állítják, nincs itt semmi klímakatasztrófa készülőben, Európában mindig is voltak hőhullámok. De a jelek szerint ezt már nem lehet ilyen könnyen elintézni. A Copernicus Climate Change Service (C3S) szerint a tíz legmelegebb évet jegyezték fel 2000 óta. Tavaly a hőmérséklet Európa-szerte egy fokkal magasabb volt az átlagnál és két fokkal az iparosodás előtti szintnél.
Klímakutatók szerint a nyári hőmérséklet Európában hamarosan átlépi az 50 Celsius-fokot. „Ez először a Földközi-tenger térségében fog megtörténni, mert ott a legerősebb az Észak-Afrikából érkező forró levegő hatása” – figyelmeztet a horvát Jutarnji list.
„A Földközi-tenger a klímaválság fókuszpontja” – állítja dr. Kostas Lagouvardos, az Athéni Nemzeti Obszervatórium (NOA) kutatási igazgatója. A mérések szerint a Földközi-tenger 20 százalékkal gyorsabban melegszik, mint a bolygó többi része, ezért Dél-Európában több a hőhullám, a szárazság, az erdőtüzek, a part menti áradás, valamint az intenzívebb csapadékos időszak.
Ezzel egy időben Magyarországon is érezni a változásokat, elegendő csak azt említeni, hogy például idén Péter-Pálkor már befejeződött az aratás, korábban évszázadokig ilyenkor kezdődött.
Vezető képünk: A mediterráneumon 12 és 17 óra között, aki teheti, behúzódik a klimatizált terekbe. Fotó: cropix
