Fogadkoztak, egymásra licitáltak a terített asztalnál, hogy mit tennének a sípolókkal, akik megzavarták a nemzeti ünnepet. Hiába csitítottam őket, hogy nem az ünnep ellen sípoltak, hanem a kormány ellen, ahogy ezt már megszoktuk a mindenkori ellenzéktől: kifütyülik a szónokot. Joguk van hozzá. S ez még egy elég szelíd módja a tiltakozásnak, ennél durvábbakat is láttunk az elmúlt évtizedekben.
Na, ettől pörögtek be igazán. Egyikük rögvest sorosozni kezdett, a másik a Momentummal kontrázott, és élénk színekkel ecsetelték, hogy mit csinálnának az ilyenekkel.
De nem csináltak semmit. Azaz hogy a momentumos váratlanul maga elé húzott egy süteményes tálat (háziasszonyi remekek díszlettek rajta), és nemzetvédő szerepéből kilépve, gyorsan eltüntetett néhány finomságot a gondosan előkészített reklámszatyorba.
Ullrich Miklós
