– A költségvetés felét beruházásokra, fejlesztésekre fordítjuk – monda Porga Gyula polgármester a mai közgyűlésen, amelynek fő témája Veszprém idei költségvetése volt.
– A bizonytalan dolgokból a veszprémieknek is ugyanannyi jut, amennyi az ország bármely részén élőknek – folytatta a polgármester. – A belvárosban idén átadjuk a legnagyobb zöldfelületet, birtokba veszünk számos felújított épületet, a közszolgáltatásokat továbbra is magas színvonalon nyújtjuk, és megoldott a város energiaszolgáltatása is. Mindez elsősorban a megfelelő városgazdálkodásnak köszönhető. Adóbevételeink magasabbak a tervezettnél. Az 50 milliárd forintos költségvetésünket a kormány 569 millió forinttal egészítette ki. Számolunk további reménybeli bevételekkel is.
Ciklusok óta meglévő problémák
Hartmann Ferenc frakcióvezető (MSZP–LMP–Párbeszéd) nem volt ennyire derűlátó:
– Jó veszpréminek lenni, szinte minden csupa ragyogás, valósággal „fecseg a felszín”. Távolról azonban nem hallani, amiről „hallgat a mély”. Veszprémet is sújtják az önkormányzatok önállóságát csorbító kormányzati lépések, például az idén 2,6 milliárdos szolidaritási adó. Az önkormányzat a működési kiadásai 13 százalékát kénytelen befizetni az államnak. Aztán a közműadó, az elvont gépjárműadó, az iparűzési adó egy részének időszakos kormányzati lenyúlása, az utolsó jelentős gazdasági társaságok, vagyontárgyak, például a Bakonykarszt Zrt. állami einstandolása. Ezek mind-mind a helyi közösségek jogainak, az önkormányzatiságnak a súlyos csorbítását jelentik. Ciklusok óta meglévő problémák várnak megoldásra. Ahhoz, hogy Veszprém valóban Európa legélhetőbb városai közé kerülhessen, meg kell építeni a belső körgyűrű 15 éve hiányzó szakaszát. Nincs koncepció és lehet, hogy akarat sem a 4,4 négyzetkilométernyi repülőtéri, ipari terület fejlesztésére. Tízegynéhány éve a megyei jogú városok listájának végén szégyenkezünk a minimális bérlakásállománnyal. Várat magára a belvárosi rehabilitáció folytatása. A korábbi élenjáróból értékelhetetlenné váltunk az energiatakarékos, tehát valóban rezsicsökkentő lakásfelújítási versenyben. Szinte még ígéretekkel sem rendelkezünk a lakótelepek parkolási gondjainak megoldására. Változatlanul szűkös az idősügyi és szociális ellátórendszer. Az önkormányzati gazdasági társaságaink szinte mindegyike veszteséges.
Egyik oldal a pozitívumokat sorolja, a másik a negatívumokat
– Az energiaválság ugyan veszélyeztette az intézmények működését, de elmúlt a vészhelyzet – jelentette ki Hegedűs Barbara alpolgármester (Fidesz–KDNP). – Minden eddigi támogatási forma megmarad, akár növelni is tudjuk majd az összegeket. Számos program folytatódik.
Sótonyi Mónika (Fidesz–KDNP) örömmel nyugtázta, hogy a költségvetés készítői nem feledkeztek meg a civilekről, gyerekekről, sportolókról sem. A város a 13 kiemelkedő sportegyesületét összesen 261 millió forinttal támogatja idén, hatvanmillió forinttal többel, mint tavaly. Felhívta a figyelmet, hogy a többi sportszervezet számára tavasszal jelenik meg a pályázat. Fontosnak tartotta elmondani, hogy a város 25 millióval támogatja az általános iskolások úszásoktatását és 1,7 milliót fordít tanulmányi ösztöndíjakra.
Katanics Sándor frakcióvezető (Szakszervezetek–Függetlenek), a pénzügyi és költségvetési bizottság elnöke a bizottság véleményét tolmácsolta néhány kérdésben:
– Még most sem ismertek az egészségügyi alapfeladat-ellátás végrehajtási előírásai. Nem jelent még meg a jogszabály a köznevelési pótlék 20-ról 30 százalékra emelésével kapcsolatban. A kormány által nyújtott 569 millió forintos kompenzáció a város kiadási igényeinek csak a negyedét, harmadát fedezi. Nagy veszteség a 2,5 milliárd forint feletti szolidaritási adó befizetése és a gépjárműadó elveszítése.
Pozitívumként említette a helyi közösségi közlekedés minőségének javulását a V-Busz gépjárműállományának lecserélésével, viszont az emiatt felvett hitel törlesztőrészlete idén 394 millió forint lesz.
– Az Európa Kulturális Fővárosa címmel járó pénz is pozitívum, csak az elosztásával kapcsolatban vannak viták – jegyezte meg. – Biztosított a kötelező ellátások forrása. Mint városrészi képviselő, rengeteg problémát látok az utak minőségével kapcsolatban Gyulafirátóton és Kádártán, de az új, illetve felújított utak minőségével is gond van. Tudomásom szerint eddig 300 millió forint kötbért fog érvényesíteni az önkormányzat a kivitelezőkkel szemben. Remélhetőleg ebből lehet majd utakat javítani.
Megemlítette a képviselői kereteket is. Elvileg idén hárommillió forint lesz fejenként. Sokan várják, hogy igényelhessenek belőle, de nem tudni, meddig kell várniuk. Az önkormányzat sok intézményét volt kénytelen átadni az államnak. A sajátjairól megpróbál gondoskodni, de az állami tulajdonú épületek állapota egyre rosszabb, miközben azokat is a veszprémi lakosok használják.
– Az önkormányzat évi 35 millió forintot fizet a Veszprémi 7 Nap kiadójának. Ez soknak tűnik, épp ezért oda kellene figyelnünk a lap minőségére!
A család ezüstje
– A családi ezüstöt, azaz a város ingatlanvagyonát a tulajdonosi bizottság kezeli – mondta dr. Strenner Zoltán (Fidesz–KDNP), a tulajdonosi bizottság elnöke. – Az elmúlt ötéves időszakban változó piaci viszonyok között összességében 1,5 milliárd forint költségvetési bevétel keletkezett ingatlanértékesítésből, ami az eredetileg tervezett 80 százaléka. 2022-ben 472 millió forint bevételt terveztünk ingatlaneladásból, melyből 335,7 millió teljesült. A fennmaradó 154 millió a déli ipari és kereskedelmi övezetben levő négy telek eladásával idén realizálódik.
Az idei ingatlanértékesítési terv 750 millió forint. Az összeg nagyobb részét a Gyulafirátót északi határában tervezett 13 családi házas beépítésre alkalmas telek értékesítése teszi ki. A Sólyi utcában a város eladott egy telket, ott majd társasház épül, és a volt okmányirodai épületet is eladná.
– Az ingatlaneladásokból származó bevételek mellett jelentős vagyonnövelő beruházás van folyamatban – folytatta. – 2021-ben 2,6 milliárd forint forgalmi értékű ingatlanvagyont vett át térítésmentesen tulajdonba az önkormányzat a magyar államtól. Ezen felül további ingatanvásárlás történ 3,8 milliárd forint nagyságrendben EKF-támogatásokból. Tavaly indult el a jelentősebb beruházási tevékenység az Európai Kulturális Fővárosa támogatásainak felhasználásával. A program keretében eddig hat támogatási szerződést zárt le az önkormányzat, amely összesen több mint egymilliárd forint értékű infrastrukturális beruházást jelent. Jelenleg további 23 hasonló támogatási szerződés van hatályban, amelyek összesen 21,3 milliárd forint nagyságrendben tartalmaznak önkormányzati beruházásokat és felújításokat. 2022-ben a Modern Városok Programban további 12,4 milliárd forint, a GINOP, valamint a TOP-programokban 6,3 milliárd forint értékű beruházás történt a városban. A Modern Városok Programban 2023-ban 4,7 milliárd forint értékű beruházást tervezünk. Az európai uniós projektek utolsó évében (szintén 2023-ban) 4,8 milliárd forint szerepel a tervekben.
Jön-e az uniós pénz?
– A 2021–2027-es európai uniós ciklus fenntartható városfejlesztési forrásainak felhasználásához elvárás az úgynevezett fenntartható városfejlesztési stratégiának az elkészítése – vetette föl Gerstmár Ferenc (LMP). – Veszprém fenntartható városfejlesztési stratégiája tehát a 2021–2027-es európai uniós finanszírozási ciklus kiemelt jelentőségű háttérdokumentuma, egyben a város általános helyzetképének és középtávú céljainak összefoglalása. Ez alapján készült el a TOP Plusz városfejlesztési programterv, amely olyan projekteket tartalmaz, amelyekre európai uniós pénzt használna fel Veszprém. Például lakótelepi parkolóházak építése, intézmények korszerűsítése, megújítása. Ha nem állnak majd rendelkezésre ezek a források, akkor nem valósulnak meg a TOP Plusz programtervben megfogalmazott tervek? Hiszen akkora állami forrásokra nem számíthatunk, mint az elmúlt években.
Brányi Mária alpolgármester (Fidesz–KDNP) rendkívülinek nevezte a város 2023-as költségvetését, mert annak főösszege hitelfelvétel nélkül 50 milliárd forint.
– Ez kiszámítható, biztonságos háttér a város működéséhez – tette hozzá. – Mi történik, ha nem lesznek uniós források? Szerintem a jelenlegi tárgyalási folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy lesznek. A Modern Városok programból már csak három elem van hátra. Egyik a Völgyhíd megépítése. A másik a Veszprémi Petőfi Színház rekonstrukciója. Ennek az első üteme befejeződött, a második ütem halasztását mi kértük. A nyolcas út fejlesztésének első üteme is kész, és folyik a második ütem, a csatári és a tapolcai csomópont előkészítése.
Guzslován Gábor (Szakszervezetek) szerint ugyan 2023 az EKF éve Veszprémben, viszont 2023 a nehézségekről is szól. Ő a munkavállalók védelmében megemlítette a kafetéria-keret, illetve a szociális és egyéb szférában a minimálbér emelésének fontosságát. Szerinte azoknak is létbiztonságra van szükségük, akik szolgáltatnak a városban.
Kulturált párbeszéd
A polgármester zárszóként elmondta, hogy sok magyarországi város irigyelhetné a veszprémi képviselő-testületet egyrészt a költségvetési számok, másrészt a kulturált párbeszéd okán.
– Minden képviselővel külön is egyeztettem arról, hogy mire van szükség a választókerületében – tette hozzá. – Nyilván egy csomó dolog nem fért bele a költségvetésbe, de az áprilisi módosításnál az igények jelentős részét bele tudjuk venni a rendeletbe.
A költségvetési rendelettervezet módosítására a 11 fideszes képviselő igennel szavazott, az MSZP–LMP–Párbeszéd nemmel szavazott, a Szakszervezetek–Függetlenek képviselőcsoport tartózkodott.
Fotó: a szerző
