Van már oltási terv? Hol lesznek az oltási helyek? Választhatunk a majd rendelkezésre álló oltóanyagok közül? Aki nem regisztrált, de mégis szeretne védőoltást, megkaphatja? Hogyan jutnak hozzá a „világvégi” kistelepüléseken élők? A kérdések nagy részére nincsen válasz, a híradások pedig gyakran ellentmondásosak.
Az óév utolsó napján kivonatos lakossági tájékoztatót tett közzé a honlapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ: „A Covid-19 vakcinával történő oltás a TAJ számmal rendelkező 18 év feletti állampolgárokat érinti, akik az elmúlt 6 hónapban nem igazolódott a COVID-19 fertőzés (függetlenül attól, hogy volt-e tünetekkel járó megbetegdés). Tehát, aki a tavaszi hullámban átesett a fertőzésen oltható. A lakosság tömeges oltásánál prioritási sorrendet kell felállítani, amelynek alapját az önkéntesség, és a COVID-19 koronavírus okozta megbetegedés szempontjából való veszélyeztetettség képezi.”
Slendrián, a hivatalos kommunikáció színvonalára jellemző mondatok, ahogy a közlemény címe is az: „A COVID-19 védőoltásra jelentkezési hely az egészségügyi és egészségügyben dolgozók számára”. Annyi azért kiderül az oltási tervet ismertető tájékoztatóból, hogy az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók után a szociális ellátásban dolgozók és a szociális ellátásban részesülők következnek, utánuk pedig a COVID-19 fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozó 60 évesnél idősebb népesség. A negyedik körben a rendvédelmi szervek azon dolgozói kaphatnak védőoltást, akik a munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal, őket követik majd a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségekkel élő 18–59 évesek. Hatodik helyre sorolja a terv a kritikus infrastruktúrában dolgozókat, a legvégére pedig azokat a 18–59 éveseket, akik nem tartoznak egyik csoportba sem.
Amit biztosan tudunk, az az, hogy a védőoltásra regisztrálók száma hatszázezer körül jár, az országba eddig nyolcvanezer (negyvenezer oltásra elegendő) adag Pfizer-BioNTech vakcina érkezett, és az egészségügyi dolgozók oltása 21 (hétfőtől már 25) oltóponton megkezdődött. Arról egyelőre nincs hír, mikor és milyen mennyiségben érkezik a következő oltóanyag-szállítmány. Gulyás Gergely miniszter még novemberben mondta el egy kormányinfón, hogy a Pfizer vakcinájából 4 millió 439 ezer adagot kötött le a kormány, ami 2,2 millió ember oltására elég. A cég minapi sajtótájékoztatóján is elhangzott, hogy 2021-ben 4,4 millió adag vakcinát szállítanak Magyarországra, de közben kiderült, hogy a Pfizer/BioNTech-vakcinák uniós kiszállításával gondok lehetnek, mert nem elegendő a gyártókapacitás – erről a BioNTech vezérigazgatója, Uğur Şahin beszélt a Der Spiegel című német lapnak.
Az amerikai Moderna oltóanyaga napokon belül szintén megkapja az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét, de hogy nekünk mennyi és mikor jut belőle, azt újságírói kérdésre se árulták el az operatív törzs december 17-i tájékoztatóján. Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője csupán annyit mondott, hogy a Pfizer vakcinája mellett a kormány más oltóanyaggyártók vakcinájából is lekötött, összesen 17,5 millió adagban. Ezek az AstraZeneca, a Jansen, a CureVac, a Moderna, a Sanofi-GSK és a Novavax termékei lesznek.
Ami az orosz és a kínai vakcinákat illeti, azok európai engedélyeztetéséről egyelőre nincs hír. Gulyás Gergely miniszter a szilveszteri nagyinterjújában annyit azért elárult, hogy bár a kormány az oroszokkal, a kínaiakkal és az izraeliekkel is folytat tárgyalásokat, oltóanyag nagy tételben csak uniós beszerzésként vagy Kínából érkezhet, mivel Oroszországnak nincs elegendő gyártókapacitása.
Nyugodtabbak lehetnénk most, ha a száz éven át sikeresen működő hazai humánoltóanyag-gyártás nem esett volna áldozatul a kilencvenes évek privatizációs pusztításának. Csak az influenzavakcina gyártása maradt meg a Fluart Kft. révén, minden másból behozatalra szorulunk, ami többször vezetett már BCG, tífusz, tetanusz, meningococcus, kanyaró elleni oltóanyaghiányhoz. Ezt felismerve határozott arról a kormány 2018-ban, hogy Debrecenben nemzeti oltóanyaggyárat hoz létre. A Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ december végén kapott megbízást egy új típusú koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésére. A munka már meg is kezdődött, jelenleg az állatkísérletek folynak, de a tervek szerint legkésőbb egy éven belül eljuthat a vakcina az előre hozott törzskönyvezésig – tudósított az index.hu az óév utolsó napján.
Ezek tehát az innen-onnan összeszedhető hírek, amelyekből egyetlen dolog látszik világosan: a lakosság teljes átoltása sem gyors, sem egyszerű nem lesz. Még akkor sem, ha friss felmérések szerint a magyaroknak csupán egyharmada akarja biztosan felvenni az oltást, másik egyharmaduk ellene van, a harmadik harmad pedig hajlana rá, de kivár.
