Székesfehérvári kollégáink elindultak azon a rögös úton, amelyet mi is lassan már két éve taposunk. Új Kukac született. Örülünk neki, bár jól tudjuk, megpróbáltatások várnak rájuk. Nemcsak azért, mert a nyomtatott sajtóból elűzöttek most új „műfajban” mérettetik meg magukat, hanem mert ők a másként gondolkodók. De hol lenne a világ, ha nem lennének olyanok, akiket a kényszerítő körülmények és a kirekesztés nem rettent el. Csak biztatni tudunk titeket, fehervarkukac.hu!
Nagy klasszikust idézve, nem ígérhetünk mást, csak vért, verítéket…, de könnyeket nem hullatunk. Mert írnunk kell, mert van, amikor már nem lehet, már nem szabad csöndben lenni. Szakmánkból eredően erre képtelenek is vagyunk. Ne legyenek illúzióink. Mert mára már az sem igaz, hogy a szó elszáll, az írás megmarad. Éppen fordítva: a világhálón elszáll az írás is, de marad a gondolat. A gondolatoknak, a szavaknak erejük van, felelősek vagyunk a magunk teremtette világért.
Ez nem munka, nem pénzkereset, ez hitvallás, értékrend, világnézet. Ez tart életben minket, ad erőt napról napra ahhoz, hogy olvasóinkat gondolkodásra késztessük és tájékoztassuk arról, mi is történik körülöttünk. Immáron nemcsak Veszprémben, hanem Székesfehérváron is. Üdv a klubban, Fehérvár-kukac, jó tollforgatást kívánunk! Mi megmaradunk!