Pánikra semmi ok, aggodalomra annál inkább – jelentette ki Aleksandar Vučić szerb államfő a hír kapcsán, hogy a legmagasabb harci készültségbe helyezték a szerb hadsereget. Kinek áll érdekében ismét háborút kirobbantani Koszovó területén?
Az Európai Unió és az USA is aggodalmát fejezte ki a feszült helyzet miatt. Koszovó szerdán, december 28-án lezárta a legnagyobb határátkelőhelyet Szerbia felé, miután a szerb lakosság barikádokkal torlaszolta el. A horvát nyelvű Index hírportál szerint már ott van a barikádokon Putyin kedvenc motoros bandája, az Éjszakai farkasok. Ami rossz jel, hiszen az ukrajnai eseményekben is benne vannak 2014-től kezdve.
Koszovói albán szakértők állítják, a Kreml kihasználja a szerb és az albán lakosság közötti feszültséget. Egy esetleges balkáni front megnyitása elterelné a figyelmet az oroszok ukrajnai veszteségeiről és tovább bomlasztaná az európai helyzetet.
Aleksandar Vučić szerb államfő Szerbia déli határán éjszaka szemlét tartott a kaszárnyákban, amivel nyilván nem nyugtatta meg a kedélyeket. A vélekedés szerbiai politikai körökben az, hogy ha a NATO-békefenntartók nem védik meg az ottani szerbeket, akkor ezt helyettük Szerbiának kell megtennie. Talán éppen ezért állíthatják horvát hírforrások, hogy már megint Belgrádban fújják a harci kürtöt a ’90-es évek kottájából. Mint Milošević idején, amikor csak a NATO-bombázásokkal tudtak véget vetni a koszovói albánok exodusának. Eközben a szerb elnök elrendelte a legmagasabb katonai készültséget.
Ez a hol elcsituló, hol újra kiéleződő konfliktus egy megoldhatatlan helyzet, mert a szerbek és az albánok is magukénak vélik a területet. Szerbia folyamatosan attól tart, hogy az albánok elcsatolják Koszovót Szerbiától és létrehozzák Nagy-Albániát. Holott úgy tartják, hogy – különben nagyon szegény, gazdaságilag passzív vidék – a szerb kultúra bölcsője.
Csakhogy mára nagyon megváltozott ott a nemzetiségi helyzet, többségbe került az albán lakosság. Egyébként Koszovó már nem is része Szerbiának, hiszen a korábban autonóm területként számon tartott térség 2008-ban elszakadt, függetlenségét több állam elismerte, ám Szerbia nem. Függetlenségét más államok mellett Magyarország is elismerte.
Az albán és a szerb lakosság közötti ellenségeskedés folyamatosan növeli mindkét ország adminisztrációját. Kölcsönösen nem ismerik el például a másik által kiadott személyi igazolványokat vagy a járművek rendszámtábláit. Olaj a tűzre, hogy a koszovói határszervek visszafordították Porfirije szerb pátriárkát a határról. Az egyházi vezető Merdarenél akart átkelni, de a koszovói hatóságok negyvenpercnyi egyeztetés után sem engedték be Koszovó területére, így a pátriárka és munkatársai visszafordultak.
Normális országban, normális körülmények között ebből nem lenne háború, de itt a legabszurdabb következmények sincsenek kizárva. Ősszel a válságot az EU és az USA közvetítésével átmenetileg sikerült megoldani, de most újra kiéleződött a helyzet.
Kinek lenne érdeke fegyveres konfliktus kirobbantása a két ország között? Például Putyinnak, mert elterelné egy kicsit a figyelmet az ukrajnai háborúról, az orosz veszteségekről és tovább destabilizálná az európai helyzetet.
Vezető kép: A NATO KFOR-egységei Koszovóban (Ferdi Limani / Getty Images)
