Kiszámolta, hogy naponta mennyi időt tölt közlekedéssel és vásárlással? Belegondolt már, hogy a fizetett munkán túl mennyit dolgozik javadalmazás nélkül, és pontosan tudja azt is, hogy mennyi idő jut a családjára és a barátaira? Az időmérleg-felvétel nemzetközi szinten is összehasonlítható választ ad ezekre a kérdésekre.
Októberben Magyarországon rendezik meg a negyvenéves jubileumát ünneplő nemzetközi időmérleg konferenciát. A napi időfelhasználást vizsgáló időmérleg-kutatás módszertani alapjait a magyar Szalai Sándor és nemzetközi kutatócsoportja alkotta meg az 1960-as évek elején. Az első önálló időmérleg-konferenciát 1988-ban Budapesten rendezték meg, azóta hazánkban nem került sor erre a rangos nemzetközi eseményre. Az International Association of Time Use Research (IATUR), azaz az időmérleg-kutatással foglalkozó nemzetközi szervezet konferenciáját idén október 24–26. között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendezi meg a Magyar Tudományos Akadémián.
Munka és magánélet egyensúlya
Hogyan hozható egyensúlyba a munka és a magánélet? A vélemények megoszlanak arról, hogy mi az ideális. A magyarok munkával (kereső- és termelőtevékenységgel) átlagosan napi 162 percet (2,7 órát), pihenéssel (alvással) naponta 517 percet (8,6 órát) töltenek, szórakozásra pedig 275 percet (4,6 órát) fordítanak – legalábbis a legutóbbi, 2009/2010-es időmérleg-felvétel mintavételes, a 10–84 éves lakosság napi időfelhasználását vizsgáló adatok szerint.
Mi az időmérleg?
Az időmérleg a lakosság időgazdálkodását vizsgálja: mit, mikor, mennyi ideig, milyen rendszerességgel végzünk ahhoz, hogy életünk fenntartható legyen. Az adatfelvétel egy kijelölt perióduson belül a nap 24 órája alatt végzett valamennyi tevékenységet és az ezekre fordított időt regisztrálja az események sorrendjében.
Az időmérleg-vizsgálatokban a Központi Statisztikai Hivatal a kezdetektől fogva kiemelkedő szerepet játszik, 1980 óta pedig a KSH az egyetlen olyan intézmény Magyarországon, amely ilyen típusú adatfelvételt végez. Hazánkban – ahogy számos más európai országban – tízévenként végeznek időmérleg-felvételt. Legutóbb 2009/2010-ben volt ilyen típusú adatgyűjtés, a következő, a 2020-as felvétel előkészítése pedig már folyamatban van.
A 40. Nemzetközi Időmérleg Konferencia
A konferencia célja, hogy ráirányítsa a vállalatok, a tudományos élet, az egyetemek, a média és a nagyközönség figyelmét az időmérleg-vizsgálatok fontosságára, hasznosságára és az időmérleg-adatbázisok további hasznosítási lehetőségeire. A konferencia nemcsak a tapasztalatcserére és jövőbeli közös munka alapjainak lefektetésére nyújt lehetőséget, de a KSH-nak célja az is, hogy a láthatatlan munka és más egyedi módszertanok publikálásával erősítse a szerepét a nemzetközi időmérleg-kutatások terén.
A konferencián lehetőség nyílik az időmérleg-kutatásokhoz kapcsolódó új utak bemutatására is, így szó lesz a Big Data alkalmazhatóságáról, az időmérleg-adatok interdiszciplináris elemzési lehetőségeiről, valamint az adatbázis más tudományterületek felvételeivel való összekapcsolásáról. A konferenciasorozat történetében újdonság, hogy külön szekció foglalkozik majd az adatvizualizációs technikák statisztikai alkalmazásával is.
– Az időmérlegmódszertan- és adatgyűjtés-fejlesztéseknek köszönhetően is a tudományos közeg élvonalába tartozunk – mondja Giczi Johanna, a KSH szakmai tanácsadója, az időmérleg kutatások szakértője. – Az, hogy két évvel ezelőtt sikerült Szöulban elnyerni a 40. jubileumi konferencia megszervezésének jogát, óriási elismerés a KSH számára. Az októberi konferencián a világ legjelentősebb időmérleg-tudósai mutatják majd be kutatási eredményeiket, és elfogadták meghívásunkat a szakma legrégebbi képviselői közül olyanok is, akik már az első, 1988-as IATUR-konferencián is prezentáltak. A konferencia megszervezésével azonban nem kizárólag a nemzetközi közönségre koncentrálunk, célunk az is, hogy a hazai kutatókkal, az egyetemek hallgatóival és a nagyközönséggel is jobban megismertessük a témát.Ezen a konferencián elsőként nyitjuk meg a kaput az idővel foglalkozó más tudományágak előtt is, így külön számítunk a Philip Zimbardo által kidolgozott időperspektívák (Time Perspectives) vizsgálatával foglalkozó kutatók előadásaira is.
