Bajban van a felsőoktatás, beérett az a politika, amelynek alapja, hogy a kormány támadást indított a felsőoktatás és a tudományos élet ellen – mondta veszprémi sajtótájékoztatóján Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője.
– Számtalan olyan intézkedést hoztak meg, amelyekkel kapcsolatban az érintettekkel nem egyeztettek, vagy kifejezetten szándékaik ellen történt – tette hozzá a frakcióvezető. – Az oktatói bérek rendezetlensége miatt sok a pályaelhagyó. Egy adjunktus kevesebbet keres, mint egy árufeltöltő, és nem az utóbb keres sokat. Döbbenetes mértékben csökkent a hallgatói létszám, főleg a vidéki egyetemeken. Vannak strukturális problémák, például kevesen jelentkeztek a műszaki területre. A megszorítások már elérték az egyetemeket is: 20 milliárd forintot von el a kormány, holott tudjuk, hogy a tudásintenzív ágazatok, a vidéki egyetemek a helyi gazdaság motorjai lehetnének.
Keresztes László Lóránt szerint az oktatók bérezését a piaci szinthez kell közelíteni, a kormánynak be kell engednie a szakmát a döntéshozatalba, és az egyetemeket meg kell védeni. Ebben összefogásra van szükség a megyei jogú városok szövetségével.
– Az országos tendenciához hasonlóan a Pannon Egyetemen is csökkent a felvett hallgatók létszáma 2020-ban – vette át a szót Gerstmár Ferenc önkormányzati képviselő. – Ráadásul a Pannon Egyetemtől idén elcsatolták a Georgikon Kart, amely jelentős veszteség mind létszám, mind a képzési tradíciók szempontjából. Közben persze a zalaegerszegi gazdálkodási kar csatlakozása nyit új lehetőségeket, hiszen a hírek szerint a veszprémi székhelyű intézmény teljes egyetemi központot kíván ott kiépíteni, a gazdasági mellett műszaki és informatikai területeken is. Ez is része a kihívásoknak, amelyek hatással lesznek Veszprém és térsége jövőjére.
A képviselő elmondta: egy modern város helyzetét alapvetően határozza meg egyeteme ereje, állapota. A veszprémi önkormányzatnak ezért az eddigieknél szorosabb, valódi stratégiai szövetséget kell kialakítania az egyetemmel. A jövőben felértékelődhet a helyi gazdaság szerepe, amelynek innovációs bázisa magától értetődően lehet egy helyi felsőoktatási intézmény. Fontos szempont az is, hogy a megye települései ne ürüljenek ki, ne maradjanak jól képzett fiatalok nélkül. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy azok a diákok, akik lakóhelyükhöz minél közelebb szeretnének tanulni, ezt megtehessék, aztán pedig megszerzett ismereteikkel saját közösségüket szolgálhassák.
– Veszprém hiába rendelkezik országosan elismert gimnáziumokkal, középiskolákkal csakúgy, mint helyben működő egyetemmel, ha a szaktudást jól fizetett, innovatív munkahelyek és megfizethető lakhatás hiányában nem tudja helyben tartani – jelentette ki Gerstmár Ferenc. – Az oktatási tér közvetlen közelében korszerű irodakapacitást és élhető lakóteret is fejlesztenie kell városunknak, ha sikeres akar lenni a képzett fiatal munkaerőért folytatott versenyben. Veszprém potenciálisan akár hazai startup fővárossá is válhatna, és vonzhatná az egyetemről kikerülő fiatal műszaki és gazdasági végzettségű, vállalkozó szellemű tehetségeket, amennyiben a startup szcéna képviselői megfelelő kedvezményeket és infrastrukturális feltételeket vehetnének igénybe.