Novák Katalin köztársasági elnök szereti hangsúlyozni, hogy Magyarország „a családközpontú gondolkodás Mekkája”. Ehhez képest egy kis felfutás után mostanra visszaestek a demográfia folyamatait jelző mutatóink, továbbra is kevés gyerek születik. Ennek több oka is lehet, például az egzisztenciális bizonytalanság.
Szeptember 14. és 16. között rendezik meg az idei Budapesti Demográfiai Csúcsot nagy nemzetközi részvétellel. Még Elon Musk „tech-messiást” és „őrült” milliárdost is meghívta Novák Katalin köztársasági elnök, miután Musk érdeklődését fejezte ki a magyar demográfia csodája iránt. Amely végül is elmaradt.
Ahogyan a HVG szeptember 7-i számában a statisztikai adatok alapján levezeti ezt a megállapítást.
A 2011-es mélypontról az 1,23-as mutató, amely azt jelzi, hogy mennyi gyereke születik egy nőnek, 1,59-re nőtt ugyan, de azóta visszaesett, akárcsak a házasságkötések száma. A házasságkötéseknél a 2021-es csúcshoz képest komoly zuhanás észlelhető. És a halálozások száma is lehangoló. A Covid miatt volt egy tragikus felfutás, azóta kevesebben halnak meg ugyan, de a modern nyugati országokhoz képest sokan.
„Az idei első féléves statisztika megerősíteni látszik a visszarendeződés trendszerűvé válását. Korábban a romló tendenciát tükröző számok mögött még olyan egyszeri hatásokat lehetett feltételezni, mint a Covid vagy a rezsiválság okozta sokk, ám a másfél, kétéves időtávon megmutatkozó folyamatok már súlyosabb problémára utalnak. Úgy látszik, kifulladóban van a lendület, amely 2010 után még számos demográfiai mutatót a javulás irányába mozdított ki. Nem kis részben a kormány ezzel kapcsolatos intézkedéseinek a hatására” – írja a HVG.
A cikkíró ugyanakkor megjegyzi a csok és a babaváró intézkedések nélkül alighanem még ennél is rosszabb lenne a demográfia összképe.
Közhely, de igaz: egzisztenciális biztonság, nyugodt légkör szükséges ahhoz, hogy a fiatalok felelősséggel családot merjenek alapítani és gyermekeket a világra hozni. A sokszorosan variált támogatások, a borzasztóan alacsony családi pótlék, az iskolák és az egészségügyi rendszer, de az egész ország lelkiállapota nem kedvez a hosszú távra tervezésnek.
A Népszava hosszabb cikkben foglalkozott azzal, hogy az Orbán-kormány épp most szűkítette a babaváró támogatást, diszkriminálva a 30 év fölötti anyákat. 2024. január 1-jétől már csak azok a házaspárok vehetik fel a babaváró támogatást, ahol a nő 30 év alatti. Bevezetnek egy átmeneti időszakot is: 2024 és 2025. január 1-je között a 30–40 év közötti nők is jogosultak lesznek, ha igazolják várandósságukat. Ami – gondoljunk csak bele – végtelenül megalázó, még akkor is, ha tudjuk, hogy ezzel az intézkedéssel a minél korábbi babavállalást kívánják ösztönözni. Jelenleg ugyanis nem efelé megy a világ, hanem pont fordítva.
„Ha van a családpolitikának valamiféle receptje, akkor az, hogy legyen stabil, amit bővíteni lehet, de visszavágni nem, hiszen a gyermekvállalás legalább 20-25 évre szóló projekt” – írja a Népszava.
Vezető képünkön: Idén májusban 598 újszülöttel kevesebb született, mint tavaly. Fotó: Népszava, Draskovics Ádám
