Öt év alatt egy hellyel lejjebb csúszott a megyék toplistáján Veszprém megye a KSH legutolsó (2016-os) területi statisztikai évkönyvének adatai szerint. 2010-ben pont középen, a 10. helyen állt megyénk az ország 20 megyéje között, 2015-ben már csak a 11-en.
Ugyanakkor Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén szédületes növekedést produkált. A kecskeméti Mercedes gyár a 14. helyről a 8. helyre röpítette Bács-Kiskunt, Miskolcot pedig a japán légzsákgyártó üzem, a Takata hozta lendületbe és juttatta a 16-ról a 13. helyre. Miskolcnak a munkahelyteremtés érdekében tett erőfeszítéseit a magyar kormány is elismerte: így lett 2013-ban Miskolc kiemelt fejlesztési övezet, s ezzel olyan városok sorához csatlakozott, mint Győr vagy Kecskemét. Ez azt is jelenti, hogy a Miskolc gazdasági fejlődésével kapcsolatos projekteket kiemelten kezeli és támogatja a kormány. A városnak két ipari parkja is van, az egyik mechatronikai, ahol a jövő iparágával, robotisztikával foglalkoznak.
Na ez az, ami Veszprém megyében hiányzik: Pápán, Sümegen, Ajkán, Balatonfűzfőn, Várpalotán vagy akár Veszprémben egy nagy betelepülő cég a mechatronika vagy az autóipar területéről. Ha nem lesz ilyen szerencsénk, vagy ha nem dolgozunk meg érte, hogy idetelepüljön egy, az ipari teljesítményünket javító „rakéta”, akkor Veszprém megye tovább fog csúszni lefelé Somoggyal, Baranyával, Békéssel, Szabolcs-Szatmár-Bereggel, Nógráddal, azaz a toplista végén állókkal.
Veszprém megye gazdasági struktúrájának ismeretében azonban vélhetően nem ilyen rossz a valódi helyzet, mint amilyent az egy főre jutó GDP alapján kimutat a statisztika. Ugyanis nálunk a turizmus az egyik meghatározó szegmens, méghozzá a magánszálláshely-szolgáltatással, vendéglátással, ahol a kis, családi mikrovállalkozások a jellemzőek, amelyek kívül esnek a KSH merítésén. A borászatok úgyszintén. Hiába tartja a mondás, hogy a turizmus olyan gazdasági erőket mozgathat meg, amelyek jövedelemtermelő képességük alapján felérnek a kőolajkivitellel, vagy az autóipar nyereségtermelésével, a Balatonnál egyelőre nem ez a helyzet. Vannak sikeres erőfeszítések, de Balatonfüred és Hévíz térségén kívül nincs mivel dicsekedni. Mivel szinte az egész északi part Veszprém megyéhez tartozik, amennyiben a turizmusban lenne igazi áttörés, az is nagyot lendíthetne Veszprém megyén, hogy visszajusson a toplista elejére, ahol valamikor ott volt Fejér, Komárom-Esztergom és Vas megyével.
Az egy főre jutó GDP alapján kialakult megyei rangsort egyébként változatlanul Budapest vezeti, és – úgy tűnik – mellette másodikként Győr-Moson-Sopronnak is örökös helye van a növekedési versenyben. A HVG február 15-i számából kiderül, hogy a Kisalföld beérte, majd valamelyest meg is előzte a legszegényebb osztrák tartományt, a vele szomszédos Burgenland teljesítményét. Magyarországnak ez a legfejlettebb kisrégiója 76,5-ről 90,3 százalékra emelkedett fel hat év alatt az egy főre jutó GDP-jét vásárlóerő-paritáson számolva. Zala és Vas is javított egy-egy helyezéssel a pozícióján. Pest megye viszont két hellyel zuhant, az 5.-ről a 7. helyre.
Már szinte hallom, hogy mondják, jó jó, fontos a GDP, de még fontosabb, hogy milyen minőségű életet vagyunk képesek élni. Lehet, hogy jobban járnánk, ha a környezetünk minőségével való elégedettséget mérnék?
