Idén már több mint 100 milliárd forintos kárt okoztak a fagykárok és a nyári aszály a mezőgazdaság területén. A gyümölcsösök hozama több helyen 70–80 százalékkal esett vissza, a szántóföldi növényeknél 30–40 százalékos csökkenés mutatkozik.
– A termelők idén két oldalról kapták a csapást: a tavaszi fagy szinte lenullázta a gyümölcstermést több térségben, a nyári forróság pedig a kapásnövényekben okozott jelentős veszteségeket – mondta dr. Gerda Anikó növényorvos, a Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója. – Ez jól mutatja, hogy a mezőgazdaságban ma már nem lehet rögtönözni: szakértelemre, előrelátásra és tudatos növényvédelemre van szükség.
Tavaszi fagykárok: drámai veszteségek a gyümölcsösökben
Az idei áprilisi eleji fagyok különösen kegyetlennek bizonyultak: több helyen −6 és −8 Celsius‑fokot is mértek, amikor a gyümölcsfák már teljes virágzásban voltak. A legnagyobb veszteség a kajszibarackot érte, ahol a megszokott 20–30 ezer tonnás hozam helyett csupán 2–4 ezer tonna termés volt várható. Ez mindössze 10–20 százaléka az átlagos mennyiségnek, ami az árakban is megmutatkozott. A fagykár az egész gyümölcságazatban több tízmilliárd forintos kiesést okozott, érintve az almát, abból is főleg a korai fajtáit, továbbá az őszibarackot, a meggyet, a cseresznyét és a szőlőt is.
– A klímaváltozás következménye, hogy a rügyek és virágok egyre korábban fejlődnek ki, így sokkal sérülékenyebbek a kései fagyokra. Ezért a fagy elleni felkészülés ma már nem extra intézkedés, hanem a termesztés szerves része kell, hogy legyen – magyarázta dr. Gerda Anikó.
Nyári hőhullámok: újabb csapás a kapásnövényekre
A nyári hónapokban újabb kihívással szembesültek a termelők. A tartós hőség és az aszály komoly veszteséget okozott a szántóföldi növényekben. Műholdas felvételek is igazolták, hogy július 1-je és augusztus 16-a között Magyarország a leginkább érintett országok között volt a kapásnövények (kukorica, napraforgó, szója) terméscsökkenésében.
– A hozamcsökkenés ezeknél a növényeknél akár 30–40 százalékot is elérhetett. A szélsőséges hőmérséklet ráadásul nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget is érinti, hiszen a perzselő nap és a vízhiány rontja a növények anyagcseréjét, elősegíti a kártevők, kórokozók szaporodását – emelte ki a Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója.
Tudatos növényvédelemmel a szélsőségek ellen
A kettős kihívás – a fagy és a hőség – világosan megmutatja, hogy a termelőknek innovatív stratégiákra van szükségük. A hagyományos módszerek mellett elengedhetetlen a növényvédelem tudatos megtervezése, a kondicionáló és a stressztűrő képesség növelését célzó kezelések beiktatása, valamint az időben végzett állományfelmérés és kártevő-monitorozás. Aszályos időszakban az öntözés hiánya esetén különösen nagy jelentősége lehet ennek. Az integrált növényvédelem és a gyorsan reagáló szaktanácsadás segíthet abban, hogy a gazdák minimalizálják a veszteségeket, egyúttal megőrizzék a termés minőségét.
– A szélsőségek kezelésében a kulcs sokszor a szakértelem. Nem lehet egyetlen technológiára vagy készítményre hagyatkozni. A siker a jól időzített beavatkozások, a tapasztalat és a megalapozott döntések együttese. Aki ebben következetes, az a nehezebb években is képes alkalmazkodni – hangsúlyozta dr. Gerda Anikó.
Ez az év világos jelzést adott: a szélsőséges időjárási események már nem új keletű jelenségek, hanem a gazdálkodás mindennapi velejárói. Az alkalmazkodás kulcsa a tudatos tervezés, a korszerű növényvédelmi gyakorlatok alkalmazása és a megfelelő szaktanácsadói hálózat igénybevétele. A Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója szerint a jövőben további hangsúlyt kaphatnak a professzionális állománykondicionáló kezelések, a lombtrágyázás, valamint az előrejelzésen alapuló védekezési stratégiák is.
A vezető képen a nyári hőhullámok következménye. Fotó: Pixabay/KRPR.hu
