Úgy kellett az Orbán-kormánynak az EU-s migrációs paktum, mint egy falat kenyér. Újult erővel elkezdődött a migránsozás. Ezt nyilván már nem is hagyja abba az egy év múlva esedékes EP-választásokig.
Pedig a szóban forgó migrációs paktum, amiről a magyar és a lengyel kormány ellenzésével született döntés, elsősorban arról szól – mint ahogyan az a HVG friss kiadásából megtudható –, hogy: „az európai országok a jövőben a közösség külső határán hoznak létre olyan zárt ellenőrző pontokat, ahol az érkezők menedékkérelmének esélyeit megvizsgálják. Elég lesz a visszautasításhoz, ha valaki biztonságos harmadik országból jön. Ezzel együtt lazítottak a kitoloncolás szabályain, és gyerekekkel érkező családok esetében sem könnyítettek a zárva tartás feltételein.”
A megegyezés tulajdonképpen a magyar tranzitzónák gyakorlatát szentesíti. Mégsem örül neki a Fidesz, mert mint ahogyan azt a Ki lesz a soros? című HVG-cikk taglalja, „a paktum tartalmazza a menekültek pénzzel megváltható, az államokra rá nem kényszeríthető újraelosztását, amellyel az EU déli határain fekvő országokat tehermentesítenék az északiak”. Ez a szolidaritás már elegendő az Orbán-kormánynak, hogy belekezdjen a régi nótába, aminek a migránsozás a refrénje. Valamint az Európai Unió és a Brüsszel elleni hergelés.
A magyar állampolgárok 82 százaléka támogatja az ország EU-tagságát
Az ország lakossága azonban nem hülye. Az évek óta tartó különféle indokokkal újra és újra megújuló Brüsszel elleni cukkolás, hergelés ellenére a magyar állampolgárok 82 százaléka támogatja az ország EU-tagságát. A Medián május végén, 1000 fős reprezentatív minta telefonos megkérdezésével készített felmérése is ezt mutatja. Egy év alatt kicsivel nőtt ugyan az EU-tagságot inkább ellenzők száma, de 47 százalék még mindig teljes mértékben támogatja és 35 százalék inkább támogatja. Az ellenzők a maradék 18 százalék.
Mindennek ellenére az Orbán-kormány elemi érdeke az uszítás, hiszen nem kívánják azokat az engedményeket meghozni, amelyek alapfeltételei lennének a pénzek folyósításának. Ez a korrupció megszüntetése és a jogállamiság feltételeinek a helyreállítása Magyarországon. Ezt azonban nem vallják be, inkább félrebeszélnek. Valamivel mégiscsak indokolni kell, miért nem jönnek az EU-pénzek és miért vonakodnak az EU soros elnöki tisztét Magyarországra bízni a tagállamok. Erre jó a migránsozás és a brüsszelezés.
Egyébként, a HVG által megrendelt Medián-felmérés szerint a válaszolók 72 százaléka úgy érzi, egy év alatt sokat romlott az ország gazdasági helyzete. A Covid előtti utolsó pillanatban, 2020 februárjában még csak a lakosság 30 százaléka érezte így. Hasonlóak az arányok a saját háztartás anyagi helyzete romlására vonatkozó kérdésre adott válaszoknál is. A Covid előtt 55 százalék érezte úgy, hogy minden rendben, most pedig mindössze 24 százalék.
A vezető képen Magyarország miniszterelnöke. Fotó: neweurope.com