Kővágóörstől Balatonszepezdig tart a strandlegelők bejárása július 17-én, szombaton 13 órától.
A vízpartok nem is olyan régen még jószágok és emberek találkozási helyei voltak. A Balaton-vidék természeti, kulturális értékeinek meghatározó része a legeltető állattartás, amely az utóbbi évszázad során jelentősen visszaszorult, és át is alakult. A Balaton partja és vize is fontos szerepet játszott a legelőgazdálkodásban, amelynek emlékét már csak régi fényképek, festmények és korabeli visszaemlékezések őrzik. Mára a vízpart a vadon élő állatok számára is csak kevés helyen hozzáférhető, a jószág számára viszont egyáltalán nem.
Miért fontos az ökológiai összeköttetések szempontjából, hogy az állatok akadálytalanul hozzáférjenek a vízparthoz? És egyáltalán, hol van ma a jószág helye a tájban?
A 2,5–3 órás órás performansz-sétán a Balaton és az állattartás kapcsolatát vizsgálják a strandok és a legelők kultúrtörténeti, valamint ökológiai kapcsolódásain keresztül. A résztvevők a lovakat kísérhetik majd le a tóhoz és a séta végén, a Balatonhoz érve a lovak megfürdenek a Balatonban, ott, ahol egykor a jószág fürdött.
A séta indulási helyszíne a kővágóörsi önkormányzat parkolója (Petőfi utca 2.), záróhelyszíne pedig a balatonszepezdi központi strandtól nyugatra, néhány száz méterre a parton lesz. A helyszínen táblákkal és zászlóval jelzik a pontos helyszínt.
Az eseményen való részvételhez a szervezők javasolják a regisztrációt a [email protected] e-mail címre strandlegelők tárggyal.
A Strandlegelők Slowwalk projekt a szabadonbalaton ötlete alapján, a PAD Alapítvány szervezésében, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa támogatásával valósul meg.
