A Millenniumi emlékmű, melyet Lugossy Mária Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotott, alapvetően az idő múlásának lenne a jelképe. A veszprémiek számára azonban kitágult a jelentésköre – a zaklatott várostervezés kéznyomát is magán viseli. Épp a Szabadság térre való költözését követhetjük nyomon.
A 2001-ben felavatott Millenniumi emlékmű eredetileg az Óváros téren állt, de az áthelyezésének gondolata már 2012-ben felvetődött, amit több képviselő határozottan ellenzett. A kialakításához ugyanis az önkormányzati és állami források mellett több mint negyven magánszemély, intézmény, vállalkozás, járult hozzá jelentős adománnyal. Majd 2022-ben újra szóba került a költöztetés.
A közgyűlés szerint a tér kiemelkedő látogatottsága és kihasználtsága miatt a szobornak új helyre kell költöznie – mindezt lehetőleg még az EKF indulása előtt. A terv az volt, hogy a szükséges restaurálást követően a szobrot 2022. augusztus 20-án fogják felavatni az új helyen. Ismerve a Szabadság teret, alig akadt ember, akiben ne fogalmazódtak volna meg kétségek. Két héttel az EKF-nyitóbulit megelőzve tüntették el pikk-pakk az emlékművet az emberek szeme elől.
A szobor áthelyezéséhez az örökösök jóváhagyására is szükség volt, amit Lugossy Mária lánya, Bohus Eszter adott meg. Ahogyan a veszprémiek nagy része, úgy az ellenzéki képviselők sem fogadták jó szívvel a költöztetés hírét. Porga Gyula polgármester szerint viszont a Szabadság tér méltányosabb és látványosabb helye lenne a szobornak, azonban akadnak, akik inkább városrombolásnak, mint városépítésnek látják ezt a döntést.
A Millenniumi emlékmű kapcsán kialakult korábbi közgyűlési vitákról a Veszprém-kukac korábbi cikkében olvashatnak az érdeklődők.
A városvezetés ígéretéhez hűen augusztus 5-én el is kezdte a munkálatokat a Szabadság téren. Azonban a költöztetés olyan megújulást igényel, ami nem kis feladat. A téren található közműveket ugyanis ki kell váltani és védelembe kell helyezni. A munkálatok előreláthatólag az év végéig is eltarthatnak. Ráadásul akadnak olyan veszprémiek is, akik a zöldövezetek pusztítását látják az áthelyezésben.
Újra kőtengerre cserélni a zöldet errefelé nem újdonság, mégis a belvárosi lakó számára szívfájdító látvány. Nem vigasz, hogy majd ültetnek helyettük zsenge fákat, jó megoldás – főleg ha az öntözés a projekt része és majdcsak megnőnek egyszer.
A veszprémiek Millenniumi emlékművéhez így egyre több vita és zűrzavar tapad. Mi biztosítja, hogy végre megtalálták méltó helyét és nem fogják még egyszer – vagy akár többször – áthelyezni a szobrot? És egyébként is, nincsenek sürgetőbb, égetőbb városépítési kérdések ennél? Milyen korszak kezdetét – vagy végét – jelöli az áthelyezés: egy jobbét vagy egy rosszabbét?
