Az egyre kétségbeejtőbb tanárhiányt a tanárképzés leegyszerűsítésével kívánja megoldani a kormány. Az egyetemek már megkapták az utasítást: mindent ki kell szórni, ami nem szükséges feltétlenül a NAT oktatásához.
Szünidő ide, vakáció oda, a kétségbeesett igazgatók már most vadásszák jövendő munkatársaikat. Jelenleg kétezernél több tanári állást hirdetnek a közigállás.gov.hu oldalon. A legtöbb szakembert az általános és középiskolák keresik, de 900 tanítói és 800 óvodapedagógusi állás is érdeklődőre vár.
Pedagógus életpálya
A frissen végzett tanárok gyakornoki státuszba kerülnek, fizetésük a pedagóguséletpálya-modell szerint 230 ezer forint bruttó, aminek nettójából a fővárosban mostanság egy albérletet sem lehet kifizetni. Nem csoda, hogy az évente 5–6 ezer diplomás nevelő fele sem tervezi, hogy megpróbál a pályán boldogulni. A statisztikák szerint a munkába állók fele három éven belül feladja, ők is pályaelhagyókká válnak.
Súlyos tanárhiány
A tanárhiány fizika, kémia, biológia szakokon a legnagyobb. A természettudományos órák számának csökkentése beindított egy olyan spirált, aminek következtében jó nevű budapesti gimnáziumok is fizika tanerőre vadásznak. Vidéken pedig 3-4 nagyközség iskolái között ingáznak a pedagógusok. A kisebb településeken az igazgatók a falubusszal egy héten egyszer a közeli városba szállíttatják azokat a nyolcadikos diákokat, akik központi felvételit írnak. A felsősöket helyettesítéssel három évig nem szakosok tanították, de nyolcadikban attól tartanak, a szülők beperelhetik az iskolát, mert nem kaptak esélyt a sikeres felvételihez, ezért a magántanár egyszerre önti a fejükbe az egész heti tananyagot.
NAT a jövő napszámosainak
A pedagóguskar átlag életkora 54,8 év, ami azt jelzi, ha nem történik változás, öt év múlva összeomlik a magyar közoktatás. Ezt megelőzendő a kormány egy huszárvágással úgy döntött, minek annyi fölösleges kacattal terhelni a jövendő „napszámosok” fejét, elég, ha annyit tudnak, amennyi a Nemzeti Alaptantervben foglaltak okításához feltétlenül szükséges. A múlt heti Köznevelés-stratégiai Kerekasztalon már elővezették ezzel kapcsolatos terveiket, az egyetemek tanárképzésért felelős tanszékvezetői ennek összegzéséről levelet is kaptak.
A dokumentum szerint a NAT-on és a kerettanterven túlmutató oktatási anyagrészek csak akkor maradhatnak a képzésben, illetve kérhetők számon az államvizsgán, ha azok „pedagógiai hozzáadott értéke nélkülözhetetlen”.
Fölösleges luxussá vált a tudás?
A luxusnak minősített tudományrészeket, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a köznevelési tartalmakhoz, törölni kell, mert csak fölöslegesen terhelik a jövendő tanárok fejét. A pedagógusjelölt járjon néhány lépéssel tanítványai előtt – ennyit várnak mindössze. A cél az, hogy a pedagógus a középszintű érettségire képes legyen felkészíteni a tanulókat. Ha egy okító emelt szintű érettségihez segítené az ifjakat, ha az egyetemi felvételi követelmények alapján kíván vizsgáztatni, ahhoz plusz egyéves, nem nappali rendszerű képzésen kell majd részt vennie. Az, hogy az érettségizett diák nem tudja, melyik oldalán keresse a lépét, teljesen bagatell.
Sebaj, lesznek elit képzőhelyek
Azért ne sírjuk vissza a múlt század harmincas éveit, ne szomorkodjunk, milyen messze kerültünk attól, amikor a magyar származású Nobel-díjasok úgy emlékeztek vissza a Fasori vagy a ciszteri, esetleg a piarista gimnáziumra, mint ahol világlátásukat és műveltségüket megalapozták! Lesznek most is elit képzőhelyek: az általános és középiskolák után az egyházak egyetemeket is kapnak, most éppen az egri főegyházmegye. Ott viszont majd azt tanítanak a jövő tanárainak, ami a hosszú távú boldogulást segíti. Ne féljünk, nem maradunk elit nélkül. A többi néma csend…
