Szeptember elején tette közzé a magyar kormány a frissített Nemzeti Energia és Klímatervet (NEKT), ami kulcsfontosságú stratégiai dokumentum a 2050-es, törvényben foglalt klímasemlegesség eléréséhez.
A frissített NEKT egy lépés a jó irányba (40-ről 50 százalékra emelték a 2030-ig szóló kibocsátás-csökkentési célszámot a bázisévhez képest), de továbbra is számos sok hiányosságtól szenved. Ez azért is érthetetlen, mert ezeknek a kihagyott ziccereknek a többsége akár még forrásokat is hozhatna az országnak, javíthatna a gazdaságon, csökkenthetné az energetikai kitettségünket és az emberek jóllétét is növelhetné.
A NEKT továbbra is jelentősen alultervezi a szélenergia hasznosítását, miközben a lakossági épületállomány energiahatékony felújításával érdemben nem akar foglalkozni a kormány, ahogy az energiaszegénység csökkentésével sem. Eközben olyan technológiával számol a biomassza energetikai hasznosítása terén, ami ipari méretű skálán jelenleg nem létezik.
Az Energiaklub, a Habitat for Humanity Magyarország, a Green Policy Center, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a WWF Magyarország, Kelemen Ágnes és a Másfél fok közös értékelése erre a linkre kattintva érhető el. A szakértők véleménye szerint az irány jó, de a módosított NEKT a 2050-es klímasemlegesség közelébe sem képes eljuttatni Magyarországot. Az Európai Bizottság várhatóan az ősz második felében fogja értékelni, hogy a dokumentum mennyiben van összhangban a Párizsi Megállapodással és az uniós célkitűzésekkel.