– Nem nagyon van még egy magyar festő, aki annyi kortárs írót és költőt megihletett volna, mint Egry József – mondta a Múzeumok Éjszakáján tartott tárlatvezetésen Nyáry Krisztián irodalomtörténész, író a Laczkó Dezső Múzeumban.
Kivételes élményben volt részük azoknak, akik időben regisztráltak a Laczkó Dezső Múzeumban frissen megnyílt Egry József-kiállítás tárlatvezetésére. Nyáry Krisztián a tőle megszokott alapossággal járt utána Egry József festőművész életének. A Facebookon, majd az Így szerettek ők című sorozatában olvasható történetekhez hasonló élvezetes stílusban írta meg Egry József pályáját, családi kötődéseit, fogadtatását.
Aztán így folytatta:
– Művészettörténészek mondják, hogy Egry előzmények nélküli és folytathatatlan. Szerintem pedig nem nagyon van még egy olyan magyar festő, aki annyi kortárs írót és költőt megihletett volna, mint Egry József. Csak pár író és költő, akik az ő hatására írtak a Balatonról: Nagy László, Keresztury Dezső, Vass István, Weöres Sándor, Szabó Lőrinc, Takács Gyula, Pilinszky János, Szabó Magda. Az a Balaton-kép, ami megjelenik Egry festményein, minden divat, minden pátosz nélküli. Az ő szakrális Balaton-képein nem választható el egymástól a víz és a levegő, és ez valóban a költészetben folytatódik.
A tárlatvezetés úgy folytatódott, hogy Nyáry Krisztián egy-egy festményhez felolvasott egy-egy verset. Például Weöres Sándor Balaton című költeményét a Szivárvány a Balatonnál című festmény előtt, vagy Szabó Magda Szigliget című versének egy részletét az azonos című alkotás előtt.
Az irodalomtörténész egyszer csak megállt a Visszhang előtt, és kijelentette:
– Naiv műkedvelőként azt mondom: szerintem ez Egry főműve. Szívesen birtokolnám!
A tárlatvezetés végén azzal búcsúzott a látogatóktól, hogy gyönyörködjenek még jó sokáig Egry József festményeiben, mert ennyi Egry-kép még soha nem volt egy helyen, és valószínűleg a mi életünkben már nem is lesz.
– Én még biztosan visszajövök – mondta.
Fotók: Hujder Balázs
