Van abban valami gúnyos áthallás, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a „sötét” Zalában lesz október 23-án. Mert az áprilisi választások után fellobbant a vita, hogy hol élnek a sötét magyarok: a fővárosban vagy vidéken.
Ezúttal nem terelik össze a hívők nyáját Budapesten. Orbánnál persze semmi sem történik véletlenül. Előbb azonban – semmiképpen sem megbántva az alkalomra kijelölt vidéken élőket – némi magyarázatot követel a „sötét” jelző. Egy soha meg nem erősített, igen régi legenda szerint, Zala megyében az utolsók között fejezték be Magyarország villamosítását, ezért nevezték/nevezik sötétnek a megyét.
Ám kanyarodjunk vissza a miniszterelnökhöz és ’56-hoz, a magyar nemzet legfontosabb, legszomorúbb eseményéhez! Orbán Nagy Imréék újratemetésén azt üvöltözte, hogy „ruszkik haza”. Most, 32 évvel később arról elmélkedik, hogy ’56-ban a békéért vonult utcára a magyar nép, kvázi nem a függetlenségért, a szabadságért. Szemérmetlenül arra utalva, hogy Ukrajna lerohanása előtt ő is békemisszión járt Putyinnál Moszkvában. Ez aztán a történelemhamisítás – már-már Schmidt Mária-i magasságokban, a nemzeti ünnep előtt!
Meggyalázva a pesti srácokat, a levert forradalom és szabadságharc halottait, hőseit, bebörtönzöttjeit, a napokban a Dunakeszin eltemetett Wittner Máriát és a kivégzett Brusznyai Árpád tanár urat is.
– A mostani hatalmat pusztán a cinizmus hajtja, direktben gonosz, nincs benne semmi emberi – mondta egy interjúban Cserhalmi György Kossuth-díjas színművészünk, a nemzet színésze.
Talán már érthető is, ha Orbán és a Fidesz–KDNP Kommunista Párt nem tart központi ünnepséget. Orbán inkább Zalaegerszegre menekül a nyilvánosságtól, elbújva a rajongói és utálói elől. Bármit is mondana, nem aratna sikert. Mostanában feltűnően sokkal visszafogottabb, csendesebb, mint korábban volt. Valóban jobb, ha most visszavesz a pökhendiségéből, a magyarok többségét gyötrő gonoszságaiból. Ugyanis erre van igény idén október 23-án.
V. T.
A képen a kormányfő megérkezik Wittner Mária temetésére. Fotó: Zsolnai Péter