Az Olvasólámpa vendége csütörtökön, március 23-án délután ötkor a Dubniczay-palotában Bozsik Péter Déry-díjas író, költő, az Ex-Symposion főszerkesztője lesz, akivel Ladányi István irodalomtörténész, szerkesztő beszélget.
Kedvcsinálóul íme pár részlet Bozsik Péter: Pálinka-enciklopédiájából:
„BIRS – Királylány a birspálinka, vagy ledér, elhagyott és elhagyó hercegnő. A király örökös, hűséges szeretője. Anyám kedvenc itala. Évekig képes dugdosni egy liternyit, és csak rendkívüli alkalmakkor elővenni. Kapsz egy kupicát, aztán legfeljebb majd egy év múlva, megint. Megtanulod szopogatni, mint a mellbimbót; mondhattam volna fagylaltot is, de az előbbi jobban tetszik. (Csak szépen, csak halkan, hogy senki meg ne hallja, CSAK SZÉPEN, CSAK LASSAN…)
…
CSERESZNYE – Ritkán főzik, legalábbis én alig találkoztam vele. Ha nem fejtik ki, enyhén kesernyés ízű. A lentebb szereplő történetben (EPER) esszenciával (is) ízesített, kommersz cseresznyepálinkáról van szó. Akkor még kevéssé válogattam („kóstolódó ifjúság”). Ha most kéne innom olyat, bizonyosan elhánynám magam.
…
KÖRTE – Rangja: herceg, némi hermafrodita beütéssel. Ugyanúgy készül, mint az almapálinka, de mivel levecsesebb gyümölcs, és nagyobb a cukorfoka, több pálinkát ad. Magyarországon, míg nem volt levédve a pálinka, a Vilmoskörtét tartották a legjobbnak. Én nem szerettem (azért a múlt idő, mert amióta ez megtörtént, nem ittam pálinkát kocsmában, valahogy nem bízom, még így se, a kocsmai, azaz „bóti” pálinkákban; ebben apámra ütöttem, aki viszont a szerbiai metilalhohol-mérgezés óta bizalmatlan), szóval nem szerettem, már csak azért sem, mert valami ilyesmi volt ráírva: Készült finomszesz, valódi körtepálinka, körtearoma és karamell fölhasználásával. Ha ilyet vinnék a szülőfalumba valakinek ajándékba, tán agyon is ütnének.
Manapság az ún. kommersz pálinkákra azt szokták ráírni, hogy gyümölcsvíz, borpárlat, vagy pálinkaízesítésű szeszes ital, és mellette még ott áll az ízesítés milyensége: körte, alma, szilva, barack stb. De a kedvencem a vodkaízesítésű szeszes ital.”
